Idén 25 millió, és jövőre pedig közel 32 millió eurót fizet be Magyarország, ezzel 2018 óta megötszörözte hozzájárulását az Európai Űrügynökség programjaihoz - mondta Ferencz Orsolya az InfoRádióban. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint ezt teljes egészében visszahozzák a magyar szereplők az a magyar szereplők finanszírozására a közös nagy programokban. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően lehetősége nyílik a magyar egyetemeknek, tudósoknak, hogy részt vehessenek új holdprogramban, vagy a Jupiterhez küldendő szonda projektjében.

Az Európai Űrügynökség (ESA) egy olyan szerencsés együttműködési platform, ahol bár van valamennyi versengés, de egy kooperatív munka zajlik. Ám valóban, ez egy globális világ, és így Európa csak az egyik szereplő az űrnagyhatalmak – az USA, Kína, India, Oroszország – mellett. Habár az Európai Unió – amely nem azonos az ESA-val, csak átfedésben vannak a tagállamok – szintén deklarálta, hogy ez a szektor kiemelten fontos ahhoz, hogy a 21. században az európai gazdaság versenyképes legyen, ám pillanatnyilag

az ESA nem számít úgy űrnagyhatalomnak, mind az előbb említettek, mert számos képessége hiányzik, például saját űreszközén nem tud űrhajóst küldeni a világűrbe,

ehhez igénybe kell vennie a többi ország segítségét.

Visszatérve Magyarországra, Ferencz Orsolya elmondta: a két magyar űrhajósjelölt, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kiképzését megkezdték Houstonban, az Egyesült Államokban, sőt bejelentésre is került az AX4-es misszió. Ennek várható időpontja 2025 első fele". Ennél pontosabb dátumot egyelőre nem lehet mondani, jegyezte meg, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén ragadt a Boeing Stralinerének műszaki meghibásodása miatt két – egyébként veterán – űrhajós, akik nyolc napra indultak, de lehet, hogy akár nyolc hónapot is kénytelenek lesznek az űrállomáson tölteni. Ez is hozzájárul, hogy a kijelölt, magyar érdekeltségű missziónak egyelőre nincs pontos startdátuma.

Egy amerikai parancsnok, valamint egy indiai, egy lengyel és egy magyar űrhajós vesz majd részt a küldetésben – mondta a miniszteri biztos. A program pontos definiálása, annak tudományos tartalma is az űrállomást üzemeltetők közös engedélyétől függ. Ez a multilaterális szervezet az orosz Roszkoszmosz, valamint a apán, a kanadai, az európai, illetve az amerikai űrügynökség (NASA) közös testülete. Amikben sokat tehetnek a magyarok a kutatási programhoz, azok

az élettani, orvosbiológiai, sugárzási vizsgálatok, az anyagtechnológiai kísérletek.

Ferencz Orsolya hozzátette: kiemelten fontos az oktatás és a kommunikáció is, hiszen a tudományos programok mellett a magyar űrhajósnak az a legfontosabb küldetése, hogy a fiatalok számára motivációt tudjon nyújtani, hogy miért jó és hasznos dolog a természettudományokkal, azon belül az űrtevékenységgel foglalkozni.

A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy Magyarország minél hamarabb szeretne csatlakozni az Artemis elnevezésű amerikai űrprogramhoz, amelynek keretében pár éven belül ismét ember léphet a Holdra. Már zajlanak a tárgyalások ennek lehetőségéről.