A bíboros az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napján Budapesten, a máriaremetei kegytemplom kertjében kiemelte: Ferenc pápa lelkipásztori látogatásra érkezett, és a magyar történelem sajátosságait szem előtt tartva, a mi lelkipásztori gondjainkra figyelve szólt hozzánk.

Ferenc pápa a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után elhatározta, hogy visszatér Magyarországra egy lelkipásztori látogatásra, ami "nekünk szól", és ezen az elhatározásán nem változtatott. Hiába tört ki közben a háború, hiába sulykolta a világsajtó, hogy az egyházfő látogatásának valódi célja egy esetleges politikai tárgyalás, mindez nem bizonyult igaznak.

Mint Erdő Péter megjegyezte, ezt rögtön a pápalátogatás után levélben külön megköszönte a Szentatyának.

Erdő Péter kitért arra:

Ferenc pápa szereti a kis népeket meglátogatni,

és bár Magyarország Európa közepén van, a történelmünk azt mutatja, mindig is határvidék voltunk Kelet és Nyugat vagy akár Észak és Dél között is. Ez nagyon sok szenvedéssel, de sok tanulsággal és sok lehetőséggel is járt az idők során - mondta, példaként említve a párbeszéd lehetőségét.

Erre is utalt a látogatás logója, rajta a folyó képével, amely nemcsak elválasztja, de - ha tudunk hidat építeni - össze is köti a közösségeket - tette hozzá.

Erdő Péter megemlítette Ferenc pápának a Karmelita kolostorban, a diplomáciai testület tagjai előtt mondott beszédét, amely annak ellenére, hogy politikusokhoz szólt, sokkal inkább lelkipásztori, mintsem politikai beszéd volt. Még ha hangsúlyozta is az európai értékeket, nem szólt konkrét politikai akciókról, és ezzel "némi meglepetést is okozott" - jegyezte meg.

A bíboros szerint Ferenc pápa a magyar történelemre tekintettel a korábban megszokottnál sokkal kevésbé volt szigorú a papokkal, püspökökkel való találkozása során a Szent István-bazilikában. A pápa átérezte a kommunizmus idején annyit szenvedett magyar egyház helyzetét, "előtte volt", amikor papokat, szerzeteseket börtönöztek be, és bár adott tanácsokat a magyar közösségnek, nem volt olyan kemény, amilyen máskor szokott lenni a papsággal.

Ferenc pápa a Rózsák terén az elesettek támogatásáról és a menekültek befogadásáról beszélt - idézte fel Erdő Péter, hozzátéve, a világ közvéleményében az a hamis kép él a magyarokról, hogy nem becsülik a másságot. Ehhez képest a kijevi évkönyvekben az szerepel a honfoglaló magyarokról, hogy hetekig vonultak állataikkal: két hétig mentek a fehér magyarok, utána két hétig a feketék. Vagyis Kijevből is látszott, hogy még a színükben sem voltak egyformák. A Kárpát-medencében is találtak más népeket a honfoglalók, a török uralom után pedig újra be kellett telepíteni az országot. Vagyis nemhogy nem becsüljük a másságot, "mindannyian mások vagyunk", hiszen a mai Magyarországon élők fele a török idők után betelepültek leszármazottja, és "kulturális csoda, hogy mindannyian magyarok lettünk".

Erdő Péter a legutóbbi, 33 évvel ezelőtti és a mostani apostoli látogatást összehasonlítva felidézte: az 1991-es év sok szempontból euforikus, várakozásokkal teli év volt, a kommunizmus kötöttségei már megszűntek, a gazdasági bajok jelei pedig ugyan mutatkoztak már, a társadalom még nem realizálta azokat. Ehhez képest most sok minden után, sok mindenbe bele is keseredve vártuk a pápát, biztatásra, reményre volt szükségünk, hogy a saját legjobb kezdeményezéseinkben meglássuk az értéket és továbbvigyük azokat. Ezt a biztatást pedig megkaptuk - értékelt a bíboros.

Erdő Péter fontosnak nevezte, hogy Ferenc pápa magyarországi beszédeiben többször hivatkozott Szent Istvánra, a Kossuth téri záró szentmisén pedig ismét felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, mint ahogy - a tavalyi felajánlását megismételve - Ukrajnát és Oroszországot is. Ezzel a Szentatya kinyilvánította, hogy nagy szükségünk van a Szűzanya közbenjáró segítségére - tette hozzá.

A pápalátogatás mottója - "Krisztus a jövőnk" - a bíboros szerint kemény üzenet. A világegyház is válaszúton van, fel kell tennie a kérdést, hogy kereszténynek lenni azt jelenti-e, hogy a mindenkori világ igényeit szemlélve csak azt hirdeti, ami népszerű, vagy azt, hogy "Krisztus tanítványai vagyunk".

A jelenkori legfontosabb feladatok között a békéért mondott, közösségi ima szerepét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a közös imádságnak különleges ereje van. Rámutatott: a pünkösdi történetben is az együtt imádkozókra szállt le a szentlélek.

Erdő Péter az egyházmegyei nap lezárásaként a főegyházmegye papságával közösen mutatott be szentmisét. A bíboros szentbeszédében hangsúlyozta: nem kell minden nemzedéknek új kereszténységet kitalálnia, hanem újra és újra "vissza kell találnunk magához Krisztushoz, mert az egyház Jézus Krisztus tanítványainak közössége".