Infostart.hu
eur:
362.93
usd:
307.61
bux:
137834.52
2026. április 17. péntek Rudolf
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Elemzés: a Kutyapártnak jó lehetőség lesz az EU-választás

A Nézőpont Intézet elemzője szerint az összevont (önkormányzati és EP) választás növelheti a részvételi arányt, és azoknak a pártoknak kedvezhet, amelyek egyszerre képesek megszervezni országos ügyeket felvonultató kampányt és helyi témákat felszínre hozó, lokális mozgósítást.

Egy választás időpontja – vagy egy választási rendszer felépítése – mindig hatással van valamilyen mértékben az eredményekre, ugyanakkor azért a legfontosabb szempont mindig az, hogy milyen jelöltek és üzenetek vannak, ezek viszont egyelőre még nem ismertek – fogalmazott Rotyis Bálint a 2024 júniusában esedékes önkormányzati- és EP-választás kapcsán.

Az összevont választás abban viszont biztosan rendhagyó lesz, hogy számos országos kampány is fog folyni a helyiek mellett – tette hozzá a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint mindez elsősorban nem a nagyvárosok életét bolygathatja fel, ugyanis az itt élők számára egy-egy választás amúgy is inkább pártszimpátia-alapú, míg a kisebb települések, falvak lakói számára korántsem.

Az, hogy országos témák is lesznek, elsősorban azoknak a pártoknak kedvezhet, amelyek képesek nagy volumenű kampányokat lefolytatni, de itt nemcsak a kormánypártokra, hanem mondjuk a Demokratikus Koalícióra és a Momentum is érdemes gondolni – jegyezte meg a szakértő. Rotyis Bálint szerint

az összevont választás jó lehetőség lehet a Kétfarkú Kutya Pártnak is,

nem is feltétlen azért, mert az utóbbi időkben egyre jobban szerepel a kutatásokban, hanem azért, mert az emberek egy EP-választást kevésbé vesznek komolyan, gyakorta úgy tekintve rá, mint egy groteszk lehetőség, ahol szembe lehet menni a hagyományos pártokkal, és ez érezhetően a viccpártoknak kedvez Európa-szerte.

Az összevont választás mellett szólhat évként az is, hogy – az önkormányzati választásnak köszönhetően – az EP-választás részvételi aránya is nagyobb lehet, erősítve annak demokratikus legitimitását – mondta a Nézpőpont elemzője.

Végezetül, ami pedig az utólagos kommunikációban jöhet ki: ha egy párt képes az EP-választáson mandátumot szerezni – itt elsősorban a baloldali párokra kell gondolni –, akkor azt nagyon jól lehet majd kommunikálni, akkor is, ha mondjuk az önkormányzati szinten rosszabb is szerepel – hívta fel a figyelmet Rotyis Bálint. Ellenben, ha valaki az önkormányzati választásokon a várakozásokkal szemben több helyet szerez meg, viszont az Európai Parlamentbe nem tud bejutni, akkor

kommunikációs és politikai értelemben nehezebb helyzetbe kerülhet

– tette hozzá.

Az európai parlamenti választáson pártlisták, tehát pártok versenyeznek egymással, mindenki külön indul, saját maga mellett és a másik ellen is kampányol. Akkor is, ha egy korábbi választáson az a másik párt a szövetségese volt. Ezzel egyidőben azonban az önkormányzati választáson lehetséges, hogy az ellenzéki oldalon lesznek olyan pártszövetségek, amelyek tagjai az EP-választáson (ugyanazon a napon) egymás ellen indulnak, magyarán: az egyik szavazólapon ellenfelek, a másikon szövetségesek lesznek.

Az elemző egyetértett, a fentiek a kommunikációs térben egyfajta plusz faktort, nehézséget okozhatnak, ugyanakkor az elmúlt választások már bebizonyították, hogy a szavazók tisztában vannak azzal, hogy ki kinek a jelöltje, kit és milyen formában támogat. „Ilyen értelemben a szavazókat nem féltem – fogalmazott Rotyis Bálint. – Vagyis, ha egy ilyen vegyes variációt is látnak, a szavazók el tudják majd dönteni, hogy hova ikszelnek.”

A Nézőpont munkatársas szerint az érdekek bizonyosan másak:

a DK vagy a Momentum számára, ha ki tudná ejteni a kisebb pártokat, az nagy előnyt, lendületet jelentene,

ezért logikusan a külön idulásban lennének érdekeltek, nemcsak az EP-választás esetében, hanem önkormányzati szinten is. Míg az MSZP, Jobbik, Párbeszéd és az LPM matematikailag inkább valamiféle összefogással tudnának nagyobbat nyerni.

„De itt még nagyon sok víz le fog folyni a Dunán ahhoz, hogy kiderüljön, hogy ténylegesen kinek mi az érdeke és kivel akar elindulni.”

Ami a 2024. június 9-i összevont voksolás lehetséges részvételi arányát illeti, Rotyis Bálint felidézte, hogy a legutóbbi európai parlamenti választás alkalmával a magyarországi szavazók mintegy 43 százaléka járult az urnákhoz, amit most majd az önkormányzati választás feljebb húzhat. Megjegyezte azt is, hogy a választás időpontja még nagyon nem a nyár, amikor a szabadságolás időszaka, illetve a politikai uborkaszezon sem igazán köszönt még be, az előtt lévő tavaszi hónapok viszont kiváló lehetőséget kínálhatnak a nagy, kültéri kampányrendezvényeknek, ahol tömegeket lehet felmutatni, ami kedvezően hathat a mozgósításra.

Az elemző a korábbi választásokhoz képest mindenképp egy magasabb részvételre számít, már csak azért is, mert nyilván lesz egy nagy verseny a kormánypártok és a baloldal között, illetve utóbbi térfélen belül is. „Az ilyen nagyon intenzív versenyek azért pozitívan hatnak a választási részvételre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×