Németh Erzsébet elsőként is arra hívta fel a figyelmet, hogy a hasonló hírek – ismétlődésük miatt – idővel veszítenek a hírértékükből, vagyis az emberek kevésbé lesznek érdeklődők az adott téma iránt. Megjegyezte, bár az orosz–ukrán háború nagyon drámai és traumatizáló mindenki számára, ezért sokági hírértékkel bírhatna, mégis, már mutatkoznak a „fásultság jelei”. Fontos megérteni ugyanis, hogy az emberek a saját mentális egészségüket is védik, tehát amikor minduntalan félelemkeltő, szomorúságot okozó hírekkel szembesülnek, akkor idővel kerülni fogják azokat. Szintén egy önvédő mechanizmusként említhető a tanult tehetetlenség, vagyis, hogy „hiába teszek bármit is, úgy tűnik, nincs rá befolyásom, és akkor inkább távol tartom magam” – magyarázta a szociálpszichológus.

A fentieket látszik erősíteni egy nemzetközi felmérés, ami szerint április és május folyamán, globális szinten az internetfelhasználók hatszor nagyobb érdeklődést mutattak Johnny Depp és Amber Heard bírósági tárgyalása iránt, mint az orosz–ukrán háború eseményei iránt. Németh Erzsébet ezzel kapcsolatban jelezte, ez azért többről szólt mint két celeb válása, máskülönben erre is ráuntak volna az emberek. Itt egy világpolitikai, ideológiai harc is zajlott, hogy a családon belüli erőszak csak a férfitól eredhet, ahogyan azt a genderkultúra beállítja, vagy azért lehet ez kölcsönösebb. A szakértő szerint a tárgyalás azért is volt jó az embereknek, mert végül úgy tűnik, az igazság itt-ott győzedelmeskedett az ideológia fölött, ezáltal pedig gyógyító hírré vált sokak számára.

Ugyanakkor maga a média is alkalmazkodik ehhez – szintén egy globális felmérés szerit – az orosz támadás első hetében a sajtó mintegy 520 ezer cikket közölt a témában, az utóbbi időben az ilyen írások mennyisége viszont 70 ezerre csökkent. Tulajdonképpen tehát a kereslet és a kínálat összhangjáról beszélhetünk – értette egyet a szociálpszichológus hozzátéve, hogy azért egy nagyon összetett jelenségről van szó, mert a hírek részint egyoldalúak, részint pedig nem annyira megbízhatóak. Ami bizony a médiának, a hírek továbbításában egyfajta erkölcsi dilemmát is okozhat – tette hozzá –, hogy mit közvetítsenek az orosz és ukrán közlésekből, arról nem is beszélve, hogy a kommunikáció, az információ, illetve a dezinformáció bevett háborús eszköz. Tehát ezen hírek hírértéke egyszerűen devalválódik.

Mindeközben Ukrajnának elemi érdeke, hogy az embereket érdekelje a háború, hogy sok ilyen hírt igényeljenek, olvassanak, dolgozzanak fel. Így aztán egészen konkrétan is folyik ilyen irányú propaganda, hiszen például Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felsége úgy fogalmazott az ABC News-nak, hogy „a világ ne szokja meg a fájdalmunkat”. Kérdés, képes-e ennek eleget tenni az emberiség. Németh Erzsébet szerint azzal, hogy egyre drámaibb dolgok hangzanak el, egyre drámaibb felvételek látnak napvilágot, képesek lehetnek fenntartani a figyelmet, az ukrán first lady kérése pedig lehetséges. A szakértő kiemelte:

a szolidaritás érzésének életben tartásához a drámai és követelődző felvételek nem elégségesek,

olyanok is kellenének, amin mondjuk az ukrán elnök neje elárvult gyerekkel találkozik, akik kapnak valami gyámolítást. „Vagy ha Zelenszka legalább egyszer azt mondaná a kárpátaljai magyaroknak, hogy nagyon köszönjük, hiszen oda nagyon sok belső menekült érkezett…” – fűzte hozzá.

Tájékozott, de nem kimerült és cinikus

Az, hogy cinikussá válhatunk-e, Németh Erzsébet szerint emberre válogatja. Aki hajlamos a cinizmusra, viszonylag hamar azzá fog válni a háborút illetően is, megkérdőjelezve mindent azzal kapcsolatban. Aki viszont tényleg nagyon empatikus személyiség, nagyon megszenvedi a híreket, és bár emiatt lehet, hogy távol tartja magát, de az ő segítségére akkor is lehet számítani, ha egyébként nem minden nap kapja a „pofájába” – magyarázta a szociálpszichológus. Jó megoldás lehet arra, hogy az ember tájékozott maradjon, de közben ne váljon kimerültté/cinikussá, hogy csak bizonyos időközönként, például hetente egyszer veszi sorra a történteket – értett egyet.

A tájékozódást illetően problémásnak tartja egyfelől azt, hogy amit az egyik, vagy másik elnök mond, az akkor is fontos, ha egyébként tartalmilag nem teljesen igaz, de emellett az egyes szakértőket illetően sincs feltétlen konszenzus, tehát nagyon nehéz egy forrásból tájékozódni, mondván hogy az biztosan jót állít. Németh Erzsébet félig humorosan hozzátette, miután egymástól nagyon eltérő dolgok hangzanak el,

talán az elemzőknek kellene egy kicsit jobban tájékozódniuk.

Végül hangsúlyozta: az emberi léleknek ugyanúgy kell az energia, a jó karbantartás, mint az országnak. És elvárhatatlan a borzalmakról szóló hírek folyamatos befogadása, pláne a szorongó emberek részéről.