A részben egyházi témájú módosítócsomag érkezésel már korábban ismert volt, egyrészt a két megyei városra vonatkozó javaslat, másrészt az egyházi témájú javaslatok híre kapcsán.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a parlamentben a javaslat általános vitájában felidézte, hogy a megyék 1950-es, a kommunisták általi átszervezése több esetben járt a megyeszékhelyek áthelyezésével, a változások hátrányosan érintették Esztergomot és Baját. A két város megyei jogú várossá nyilvánítását nem csupán az elmúlt évszázadok történelmi érdemei teszik indokolttá, hanem a jelen és a közelmúlt teljesítményei is. Az államtitkár szerint a törvényjavaslat igazságot szolgáltat Bajának és Esztergomnak.

Elmondása szerint az előterjesztés a jogalkotás régi adósságait törleszti az egyházi közfeladatellátás, vagyongazdálkodás és a kulturális szabályozás területén, továbbá a felsőoktatásban is rendezi az egyházakkal történő együttműködés szabályait.

A jogszabály kiegészül a vallási közösség, kiemelten a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással.

Az egyházfinanszírozási törvény új fejezettel egészül ki, amely a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza.

Megteremtik a lehetőséget arra, hogy a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmények a modellváltó intézményekhez hasonlóan a közfeladatellátási finanszírozási szerződésben hatéves finanszírozási periódusra vonatkozó, mérhető vállalásokat tegyenek. Ezen célok között említette a lemorzsolódás csökkentését, a regionális megtartó erőt, a tudományos publikációk számának növelését, a nemzetköziesítést.

Az egyházi fenntartású intézmények társadalmi küldetésüknek megfelelően speciális értékközvetítő, képzési és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célokra is kaphatnak támogatást

a törvényjavaslat-csomagban foglaltak szerint - mondta Soltész Miklós.

Pest megye külön régió lesz az uniós finanszírozásban

A további módosítások között említette az unió 2022-2027-es költségvetésével kapcsolatosan a regionális támogatási térkép változását, amelyet idén január elsejétől kell alkalmazni. A legfontosabb változás, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel a térképen.

A fejlesztési adókedvezmény szabályai is változnak, mivel nagyvállalkozás által Pest megyében megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra.

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseinek minél hamarabbi megismerhetősége érdekében, a jövőben az Ab minden döntése megjelenik az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is. Változatlan marad az a szabály, hogy az Ab meghatározott, legjelentősebb határozatai és végzései a Magyar Közlönyben is megjelenik.

Az államtitkár az Ab-döntésének való megfeleléssel indokolta, hogy megnyílik a bírói felülvizsgálat lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottság által a szerződés megkötését kiemelt közérdekből engedélyező végzéssel szemben is.

Kiderült még Bartos Mónika (Fidesz) szavaiból, hogy az új finanszírozási rendszert a bevett egyházak meghatározott körére kell alkalmazni.

A módosító csomag javaslatai szerint módosul az atomtörvény, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletalkotási jogkörét bővítsék, ezzel a hatékonyabb feladatellátást segítve.

A budai Várnegyed nemzeti emlékhely kibővül a Várkert Bazár épületével.

Egyházi kérésre történő változtatás, hogy a hitoktatás kifejezést hittanoktatásra módosítják, amely kifejezés magában foglalja a törvényjavaslat elfogadásakor létező támogatási jogcímeket és az esetlegesen azok helyébe lépő hittanoktatási formák támogatását is.

Jobbik: elfogadhatatlan a "szupersaláta"

Balczó Zoltán (Jobbik) "szupersalátának", ezért elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amely tizenkilenc, egymással össze nem függő területet szabályoz és amelyekről szerinte ezért nem lehet egyetlen szavazatban dönteni.

Azt mondta: az egyházak széles körben végeznek olyan tevékenységet, amelyet fenn kell tartani és támogatni kell. A finanszírozás szükségességét ezért nem vonta kétségbe a képviselő, de kifogásolta, hogy a felsőoktatásban már nem szektorsemleges a támogatás.

Egyetértett Baja és Esztergom megyei jogú várossá minősítésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ingatlanjuttatása azonban szerinte olyan kérdés, amelyet elvi alapon másképp lát a kormányoldal és az ellenzék. Ezen kérdések miatt azt javasolta a jelenlegi ellenzéknek, hogy ne vegyen részt a törvény szavazásában.

KDNP: a baloldal nem adta meg az egyházaknak járó támogatást

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az elmúlt hónapokban tucatnyi alkalommal mondták el DK-s politikusok, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt, így ez a tömörülés szabja meg a közös irányt. Emlékeztetett: amikor magyar egyháztámogatások veszélyeiről beszél a jelenlegi kormány, tapasztalatból beszél, hiszen a baloldali kormányok nem voltak hajlandók korábban kifizetni a jogosan járó egyházi támogatásokat. "Mi azt gondoljuk, hogy kell határkerítés és szükség van értékteremtő, közösségépítő egyházi tevékenységre" - szögezte le.

A kormányoldal kiemelt jelentőségűnek tartja a hitélet támogatását: 2010 óta mintegy háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében és kettőszáz új épült - jelezte. Helyes iránynak ítélte, hogy egyre többen járnak egyházi fenntartású iskolákba.

MSZP: kampányjavaslatról van szó

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: a törvényjavaslat azért került az Országgyűlés elé, mert kampányidőszak van, ezért "van néhány dolog, amit be kell biztosítani" és egyes választókerületekben a kormánypárti jelöltnek segítségre van szükségre.

A módosítások közül kiemelte Baja és Esztergom megyei jogú várossá tételét, amelynél szerinte szintén tetten érhető, hogy kampány van és a Fidesz is "kampányüzemmódban működik". Úgy vélte: a cím mellé fejlesztési csomagot is kellene adni mindkét városnak.

DK: a kormány politikai célokra használja az egyházügyet

Arató Gergely, a DK vezérszónoka a kormány egyháztámogatási rendszerét bírálta. Szerinte a kormányoldal egyházpolitikája arról szól, hogy a politikai vagy más okokból értékesnek tartott egyházakat támogatja, viszont azokat az egyházakat, amelyek politikai érdekeinek nem felelnek meg, bünteti.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeinél és az Oltalom Karitatív Egyesületnél hétfőn tartott házkutatásra utalva hozzátette: az adóhivatalt küldik rá arra az egyházi közösségre, amely a kormány jogszerűtlen döntése miatt nem tudja fizetni a kötelezettségeit és amelyet a kormány 10 éve üldöz, hátrányba hoz és kifoszt. Úgy értékelt: a kormány a legnagyobb bűnt követi el, amit állam elkövethet az egyházpolitikában, amikor különbséget tesz egyház és egyház, hívő ember és hívő ember között. Hangsúlyozta: az ellenzéki szövetség egyenlő finanszírozást, egyenlő mércét javasol minden egyházi közösség számára.

LMP: Baja és Esztergom helyzetét önálló törvényben kellene rendezni

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a tárgyalt salátatörvény jól szimbolizálja a kormány jogalkotását. Pozitívumként értékelte, hogy az indítvánnyal Bajának és Esztergomnak megyei jogú városi címet akarnak adni. Firtatta ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatot miért nem évekkel ezelőtt nyújtották be. A helyzetet pártja szerint egy önálló jogszabályban kellett volna rendezni.

A vezérszónok elképesztőnek nevezte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal vezetője eldöntheti, hogy egy atomerőmű engedélyezési eljárásában a dokumentáció mely részeit elegendő angolul benyújtani. Rosszallólag rámutatott, hogy mindezt a hitéletről szóló törvényben szabályozzák.

Végül külön kiemelte, hogy Paks II. engedélyezése az eredetileg bejelentett határidőkhöz képest minimum hatéves csúszásban van.

Független: a Fidesz be akar betonozni bizonyos érdekeket

Varga-Damm Andrea (független) az előterjesztésben foglaltakat úgy értékelte, hogy a Fidesz az áprilisi parlamenti választás utáni időszakra is be akar betonozni bizonyos érdekeket. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, ha hátrányosabb helyzetbe kerül egy állami intézményben tanuló fiatal, mint az, aki egyházi iskolában tanul.

Bírálta, hogy a kormányzat Baját és Esztergomot egy salátatörvény melléklete révén szeretné megyei jogú városi rangra emelni.