Csalódást okozott az ellenzékiek számára, hogy október 23-án, az előválasztás sikere ellenére kevesen jelentek meg a hatpárti szövetség budapesti rendezvényén, aminek egyik szónoka Márki-Zay Péter volt. Az ellenzéki miniszterelnökjelölt a többi között úgy fogalmazott az egybegyűlteknek: „Számunkra mostantól 2022 áprilisáig, a teljes összefogás jegyében egyetlen egy kérdés maradt, Fidesz, vagy nem Fidesz? Mutassuk meg, hogy abból a gödörből, ahova Orbán Viktor sodorta ezt az országot, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé.”

Az október 23-i ellenzéki megmozdulás kudarca még nyilvánvalóbbá vált amiatt, hogy ugyanazon a napon a kormánypárti Civil Összefogás Fórum nyolcadik Békemenetén több százezren vonultak fel a CÖF egyik alapítója, Csizmadia László mögött. A Békemenet csatlakozott a kormány hasonlóan nagy létszámú rendezvényéhez, amelyen Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke beszélt: „Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni, de mi rögtön felismerjük, tudjuk róla, hogy farkas. Azt is tudjuk, hogy a farkas megfogja enni a nagymamát, sőt, már meg is ette, ezért tűnt el az összefogás bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborát, és higgyék el, van ott még hely az újabb és újabb percemberkék számára” – fogalmazott a miniszterelnök.

Békemenet idén március 15-én is lesz, és kétszer annyi embert várnak rá mint október 23-án – jelentette be január elején Csizmadia László, aki szerint Brüsszel irányába és itthon is bizonyítaniuk kell a kormánypárti oldal erejét.

Március 15-én az ellenzék is bizonyítani akar, Márki-Zay Péter legalábbis mindenképpen. A miniszterelnökjelölt a Magyar Hangnak adott interjúban reményét fejezte ki, hogy a mögötte álló hat párt eléggé elkötelezett az október 23-i fiaskó megismétlődésének elkerülése és egy közös, a 2018 áprilisihoz hasonlóan nagyszabású, százezres ellenzéki tüntetés megszervezése mellett.