Nem könnyű eligazodni a rendezvénylátogatás járványvédelmi szabályai között.

A Vígszínház például szeptember 3-án 18 óra 20 perckor azt közölte a Facebook-oldalán, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező nézőket fogadhat, másnap 16 óra 31 perckor viszont már örömmel jelentették be az ellenkezőjét: mégsem kell ilyen dokumentum ahhoz, hogy valaki beüljön az előadásaikra. Állampolgárként felhívtuk a koronavírus-vonalat, hogy megkérdezzük: hová kell és hová nem kell védettségi igazolvány.

A színházak mellett a mozikra, a cirkuszokra, a koncertekre, a futballmeccsekre és az egyéb tömegrendezvényekre is rákérdeztünk. A diszpécser néhány percig csendben kereste a válaszokat, majd közölte, hogy a vonatkozó kormányrendelet szerint a sportesemények, az ötszáz főnél több vendéget fogadó zenés-táncos rendezvények, vagyis a koncertek látogatásához mindenképpen kell védettségi igazolvány, a mozikban, a cirkuszokban és a színházakban azonban nem, majd azt tanácsolta, hogy

menjünk biztosra, és mindig nézzük meg az adott esemény szervezőjének honlapját.

Ezt tettük, és ugyanazt a választ találtuk a Nemzeti Színház, a Madách Színház, valamint a Fővárosi Nagycirkusz weboldalán, illetve akkor is, amikor telefonon felhívtuk a Cinema City mozivállalatot:

egyikük sem kér védettségi igazolványt.

A mozikban, a színházakban és a cirkuszokban a jogszabály indoklása szerint azért nem kell felmutatni ilyen dokumentumot, mert azoknak állandó helyszínük van, a nézők előre megváltott helyre ülnek le és onnan nem mozdulnak el az előadás alatt.

Oltás nélkül is mehetünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A védettségi igazolvánnyal látogatható rendezvények körét a 484-es számú, tavaly szeptember 10-i kormányrendelet határozza meg. Ebből az is kiderül, hogy a vallási események – tehát például a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, valamint a házasságkötések, a lakodalmak és a temetések –, illetve a sportmérkőzések szabadtéri kivetítőn való csoportos nézése most éppen nem minősül rendezvénynek, tehát az is részt vehet rajtuk, aki nem olttatta be magát. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint egyébként a nagy arányú átoltottság miatt ezek a tömegrendezvények nem jelentenek plusz kockázatot.

„Minden emberi találkozás befolyásolja, de hogy ilyenkor mi történik, azt az átoltottság határozza meg elsősorban” – mondta az InfoRádiónak Kásler Miklós. A miniszter leszögezte: átoltott emberek találkozása nem hordoz különösebb veszélyt.

Falunap esetén nem egyszerű a kérdés

A falunapok esetében még bonyolultabb a helyzet: a tavalyi szeptember kormányrendelet idén júniusi módosítása alapján ilyet csak 5000 főnél kevesebb lakosú települések szervezhetnek szabadtéren, és 1500 embernél nem vehet több részt rajtuk egyszerre, de ha ennél kevesebben vannak, akkor ezeken sem kérnek senkitől védettségi igazolványt.