A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.
A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.
Az ITM tájékoztatása szerint a felvételizők a ponthatárok kihirdetését több vidéki városban is figyelemmel kísérhették, például Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden.
A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt melyik képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.
Az ELTE töretlennek nevezte népszerűségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), közölve, idén 11 090 jelentkezőt vettek fel (tavaly ez a szám 9918, 2019-ben 10 170 volt); alapszakra 6774, mesterszakra 2802, osztatlan szakra 1344, felsőoktatási szakképzésre 170 fiatal került be. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, 132-en pedig esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. A legtöbb hallgatót (2073-at) a Bölcsészettudományi Kar vette fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) (1455) követ.
A hét legmagasabb ponthatár idén osztatlan tanárszakon volt, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal, ezzel egy gólyát vesznek fel. A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogász képzés ponthatára 472 pont (86 hallgató), a pszichológiáé 449 pont (332 hallgató), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.
Jogász szakon az állami ösztöndíjas 86 hallgató mellett további 705-en önköltséges finanszírozási formában kezdik meg tanulmányaikat. Azt írták, siker a levelező képzésre felvettek számának emelkedése is, ez 2020-ban 254 volt, idén 2286, a távolléti oktatás során bevezetett újfajta oktatásmódszertani eszközöknek köszönhetően.
A Bölcsészettudományi Karon a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák BA (366 felvett), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 315 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A második helyet az anglisztika (269 hallgató), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 diák) érte el.
A Corvinus sajtóközleménye szerint két évvel a Corvinus átalakulása után a tavalyinál jóval magasabb első helyes jelentkezőszám és a felvételizők magas felvételi pontszámai is visszaigazolják az intézmény modellváltásának eredményességét. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2021/2022-es tanévre összesen 2304 hallgatót vett fel. Alapképzésen 1592, mesterképzésen 641, osztatlan képzésen pedig 71 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
A magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal emelkedett a térítésmentes képzési helyre szükséges ponthatár, 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű képzési formájára tavaly 434, idén viszont már 466 pont kellett a bejutáshoz. A szak különböző formában induló képzéseire összesen 718 diákot vett fel az Egyetem.
Az országban egyedülálló alkalmazott közgazdaságtan alapszakra való bejutáshoz is 35 ponttal több kellett, mint tavaly. 445 ponttal lehetett bekerülni ennek a szaknak a Corvinus Ösztöndíjas helyére, angol nyelvű támogatott képzési formájára pedig 442 pont kellett a felvételhez.
Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az intézmény azt tudatta csütörtökön az MTI-vel, hogy az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot. Szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent. Közölték, a BME kiválóságát jól jelzi, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére.
Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás - jegyezték meg.
A Debreceni Egyetemre az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent; 4261-en alap-, 1039-en mester-, 974-en osztatlan szakon, 684-en felsőoktatási szakképzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésben 5871-en, önköltséges finanszírozásban 1087-en tanulhatnak a szeptemberben induló félévben.
A legtöbb, 1565 leendő hallgatót a gazdaságtudományi karra vették fel, ezt követi a bölcsészettudományi kar 864 felvettel, illetve az állam- és jogtudományi kar 664 diákkal. A legnépszerűbb alapképzésük az ápolás- és betegellátás, amelyre 537 hallgató jutott be, az osztatlan jogászképzésre 350 leendő elsőst vettek fel, a mesterképzések közül a pszichológiaképzésre vették föl a legtöbb, 77 hallgatót.
A legmagasabb pontszám, 447 az angol nyelv és kultúra tanári, illetve kémiatanár osztatlan tanárszakra kellett, ugyanennyi ponttal lehetett bejutni az informatikatanár-matematikatanár szakpárosításra, ezeket 442 ponttal a levelező tagozatos jogászképzés követi - sorolta a rektorhelyettes.
