eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ujhelyi István EP-képviselő (MSZP-Párbeszéd) felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Ujhelyi István: októberre dönt az Európai Bíróság, onnantól indulnak a szankciók

Érthetetlen, miért erőltette a kormány március-áprilisban a keleti vakcinákat, hiszen most 3,5 millió adag Európai Unió által engedélyezett oltóanyag áll a magyarországi raktárakban, és a felmérések szerint a Sinopharmmal oltottak közel felénél nem alakul ki kellő védettség – mondta az MSZP európai parlamenti képviselője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Annyira nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy a testület nem kerülheti meg a legnagyobb uniós pártok állásfoglalását és a magyar kormánynak súlyos szankciókra kell számítani a homofóbnak tartott pedofiltörvény miatt – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője.

„Az Orbán kormánynak köszönhető az Európai Unió történelmének első olyan jogszabálya, ez a bizonyos jogállamisági csomag, amely azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy olyan tagállami jogállamisági problémák esetén, mint amit itthon láttunk, egész konkrét szankciókat hozzanak, például befogyasszák Európai Uniós pénzek folyósítását” – mondta az EP-képviselő.

Elmondta, „a mostani parlamenti határozat politikai határozat, nincs jogi következménye, de annyira erőteljes a politikai nyomás, annyira egyértelmű az öt nagy európai politikai pártcsalád elégedetlensége azzal, hogy a bizottság és a tanács hol falaz, hol meg tátott szájjal nézni, mi zajlik Magyarországon, hogy

az Európai Bizottság ezt a politikai nyilatkozatot nem kerülheti meg,

magyarán következménye lesz.”

Hogy milyen következményekre számít, hogy miért nem történt eddig semmi, arra azt felelte Ujhelyi István, hogy nem voltak meg hozzá a jogi eszközök: „Nagyon sokan megkérdezik tőlem, hogy miért ilyen tesze-tosza az európai intézményrendszer. Ennek két alapvető oka van, az egyik, hogy tényleg

meglepő mindenki számára, hogy a klub egyik tagja egyszerűen fittyet hány a szabályokra és sportot űz abból, hogy hergeljen az Európai Unió ellen,

miközben bizonyítottan az eurómilliárdokat a saját oligarcháira költi és európai pénzekből finanszírozza a saját politikai hatalomépítését. Erre nem volt felkészülve az Európai Unió, nem volt korábban ilyen. Éppen ezért az alapszerződésben sincs, meg a joganyagban sincs túl sok eszköz. Gondoljunk bele, hogy a 7-es cikkelyes eljárás, amiről most már két-három éve zajlik a vita, erről régen azt mondták, hogy ez a politikai atombomba, ez az egyetlen eszköz az Európai Bizottság és az unió kezében egy tagállami kormányt megfékezni, de hát évek óta húzódik, mert egyszerűen nem volt rá példa, nincs rá gyakorlat, hogy ez hogyan kéne működjön. Most viszont annyi az újdonság, hogy január elsejétől hatályba lépett ez a bizonyos jogállamisági csomag, amit nagyon nehezen egy év alatt, másfél év alatt tudtunk átpréselni a parlamenten és a tanácson. Hadd emlékeztessek, hogy Orbán Viktor ennek a megakadályozására lengette be a vétót, a teljes európai uniós költségvetés és újjáépítési források biztosításának vétóját, és aztán csak elengedte, kénytelen volt. Szóval most elindul a jogállamisági vizsgálat. Örömmel mondom, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban fog dönteni, tehát nem fog évekig húzódni ennek a kérdésköre, hiszen a magyar kormány a nemzetközi bírósághoz fordult ez ellen a jogszabály ellen. De

októberben döntés lesz, és onnantól kezdve elindulnak a konkrét szankciók,

akár az Orbán-kormánnyal szemben.”

Az esetleges negyedik magyarországi koronavírus-járványhullám is téma volt a beszélgetésben. Ujhelyi István szerint valószínűleg nem ússzuk meg a negyedik hullámot. Mint elmondta, az Európai Parlament közegészségügyi kérdésekkel is foglalkozó bizottságának tagjaként és az Európai Egészségügyi Unió meglévő program egyik kezdeményezője és folyamatos alakítójaként sok mindent lát, hall, olvas a kérdésben.

„Azt várja mindenki, hogy lesz negyedik hullám – mondta –, azt nem tudjuk, hogy milyen súlyú lesz. Azt sem tudjuk, hogy a nagyjából most már 60 és 70 százalék átoltottság a felnőtt lakosságot nézve Európában, így Magyarországon is, mi ellen véd és mi ellen nem. Tehát hogy azok a mutánsok, amik még jöhetnek, azok ellen védve vagyunk-e mi, akik be vagyunk oltva vagy sem. Ez nagy kérdés. Ugyanakkor az is tanulságos és meglehetősen elkeserítő, hogy miközben többször figyelmeztettük a magyar kormányt hiába, olyan erőltetetten és nagyon furcsán, érthetetlenül károsan és feleslegesen erőltette a Sinopharm oltóanyagot március-áprilisban a kormányzat, hogy ennek most isszuk meg a levét, és lehet, hogy ősszel fogjuk igazából ennek a kárait érezni.”

Úgy látja, arra figyelmeztetnek a kutatások, hogy az idősebb korosztálynál 40-50 százalékos is lehet a védtelenség a Sinopharm vakcina estében. „Ez több százezer magyar polgártársunk, akik ma úgy mászkálnak, úgy fogadják az unokát, úgy mennek a strandra, úgy mennek a közértbe, hogy azt hiszik, hogy védettek, pedig nem” – mondta.

Szerinte az Európai Unió tanult a hibáiból: „Tanult abból, hogy eddig nem volt az egészségügy semmilyen módon prioritás, hiszen tagállami hatáskör az egészségügy szervezése, de az Európai Bizottság lekötött milliárdos nagyságrendben vakcinát arra az esetre, ha módosítani kell valahogy a vakcinán az új mutánsok miatt, és ezek folyamatosan érkeznek.

A magyar raktárakban jelenleg 3,5 millió európai engedélyezésű vakcina fekszik, ezért mondom, hogy nem értettem, hogy miért kell annyira nyomni az európai hatóság által nem engedélyezett kínai és orosz vakcinát.”

Ujhelyi István úgy véli, hogy a 27 uniós tagországból 26-ban lesz kellő mennyiségű vakcina jövőre is, Magyarország esetében viszont nem biztos ebben.

„Magyarország nem kért a 2022-es évre az Európai Bizottság által lekötött vakcinákból mondván, hogy nekünk lesz saját oltóanyaggyárunk. Zárójelben megjegyzem, hogy orosz és kínai vakcinát akarunk gyártani Debrecenben, és majd mi megoldunk mindent magunktól. 26 tagország, az Európai Unió maga, az intézmények közösen működtetik a beszerzést, tehát mindenhol tökéletesen halad az átoltás, Magyarország nemhogy csúcstartó, hanem most már a 11-12. helyen van körülbelül az európai uniós átoltottságban, érdekes a kormány most erről nem ad ki sikerpropaganda-nyilatkozatokat. Ehhez képest mi nem kértünk a következő évben európai engedélyezésű vakcinákat. Ennek az lehet az eredménye, hogy

  1. bizonytalan minőségű, nem az Európai Unió által engedélyezett vakcinával fogunk itthon oltani 2022-ben,
  2. mégiscsak kénytelenek leszünk például a legmodernebb Pfizer típusú vakcinát beszerezni, csak akkor majd a piacról kell, nyilván dupla vagy tripla áron, mint az európai uniós közös közbeszerzésből.

Az Ujhelyi Istvánnal készített teljes interjút alább kattintva meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×