eur:
394.06
usd:
355.48
bux:
72297.19
2024. szeptember 8. vasárnap Adrienn, Mária
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke, egyetemi tanár dolgozószobájában, Pécsen 2015. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kovács L. Gábor: úgy találták ki az embert, hogy 40 év után inkább az unokáival törődjön

A nők termékeny időszakának a korlátai mellett az egyetemi tanár, akadémikus beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a mesterséges megtermékenyítés legfontosabb problémájáról és arról is, hogy hol tart a tudomány a petefészek vagy a méh átültetésében.

Harmincéves éves kor felett a női szervezetben rohamosan csökken a szaporodásra alkalmas petesejtek száma – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács L. Gábor egyetemi tanár, akadémikus, a terméketlenség orvoslását célzó jelentősebb hazai kutatások vezetője.

"A mai modern társadalomban különösen a leendő édesanyák karriervágya, életfelfogása teljesen eltér a szüleink vagy a nagyszüleink életfelfogásától. Ma az a sikk, az a trendi, hogy fölépítem a karrieremet, megalapozom a jövőmet, és utána jöhet a baba. Csakhogy az az infertilitás leggyakoribb oka, hogy 30 év fölött elkezd rohamosan csökkenni a női szervezetben a szaporításra alkalmas petesejtek száma" – mondta a professzor, és hozzátette, a 40. életév után is termel ugyan a női szervezet petesejteket, de az embrió megtermékenyítésre alkalmas sejteknek a száma drasztikusan lecsökken. Példaként említette, hogy vannak olyan országok, ahol a mesterséges megtermékenyítést emiatt 40 év fölött nem is engedélyezik. Nálunk ilyen szigorú tilalom nincs, de a tapasztalatok az mutatják, hogy az eredményesség teljesen más egy 20 éves anyával, mint egy 40 évesnél.

"A petefészekben a szaporodóképes kortól a menopauzáig eltelt 20-25 esztendőben minden hónapban megérik egy petesejt, de gyakran kimerül a petefészek, elfogynak a szaporodásra alkalmas sejtek. Hogy valakiben ez hány évesen következik be, ebben a genetikai tényezőket nagyon sokat számítanak, benne van az életmód is, de alapvetően így találták ki az embert, hogy 40 év után inkább az unokáival törődjön" – mondta a szakember.

Mesterséges megtermékenyítés: emelni a sikerrátát

A mesterséges megtermékenyítésnél jó lenne tudni, hogy melyik embrió rendelkezik a legnagyobb túlélési eséllyel, mert az orvostudomány jelenleg 30 százaléknál nem tud nagyobb eredményt elérni – hangsúlyozta Kovács L. Gábor, és az eljárás legfőbb megoldatlan problémájának azt nevezte, hogy nem tudni, melyik embrió rendelkezik a legnagyobb túlélési eséllyel.

"Amikor egy édesanyát előkészítenek mesterséges megtermékenyítésre, akkor mindenféle gyógyszeres kezelésekkel elérik, hogy ne egyetlen petesejtje induljon el az úton. A mai modern orvostudomány azt követelné meg, hogy válasszuk ki a legjobb életesélyekkel rendelkezőt. Szigorúan tilos válogatni nem alapján vagy bármi alapján – megjegyzem, hogy meg tudnák tenni, de etikailag elfogadhatatlan –, és ma a rutin orvostudomány mikroszkópban megtekinti az embrió állapotát, és hat-nyolc tulajdonság alapján válogat. A sajnálatos végeredmény az, hogy a legjobban kinéző embrióval történő megtermékenyítés kapcsán is 30 százaléknál nagyobb esélyt nem tud elérni az orvostudomány" – mondta az egyetemi tanár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szám azt jelenti, hogy a gyermekáldásért éveken át küzdő tíz házaspár közül hét úgy megy haza, hogy megint nem sikerült. "Mi ezen próbálunk tágítani, és megpróbáltunk egy olyan készüléket kifejleszteni, amely a mikroszkopikus jel mellé egy biokémiai mérést is elvégez. A kettőnek az együttes értékelésével úgy véljük, ezt a 30 százalékos sikerrátát 45-50 százalékra lehet felemelni" – emelte ki a szakember.

Az átültetés még csak kísérleti stádiumban

A felvetésre, hogy terméketlenség esetén megoldást jelenthet-e a petefészek vagy a méh átültetése, hiszen más szervek esetén már jelentős sikereket ért el az orvostudomány, Kovács L. Gábor azt mondta, mindkettő elképzelhető, de a petefészek átültetése relatíve könnyebb, mert nem kell feltétlenül a hasüregbe illeszteni, a test más részeibe is be lehet ültetni. Sokkal bonyolultabb a méh visszaültetése, mert a megtapadó képessége precíziós kérdés, sokkal finomabbra van hangolva, mint egy vese vizeletképzésre vagy a máj elindítása. Erre is vannak próbálkozások, de Magyarországon még nem történt ilyen, alig húsz eset van a világon Svédországban, Amerikában.

"Rengeteg a kérdés, például hogy halottból kap az anya méhet vagy élőtől, rengeteg immunológiai összefüggést kell vizsgálni, a terméketlenség mellé bejön a transzplantáció összes gondja, ha idegen szövetet kapott az illető, az nehogy kilökődjék" – mondta a szakember.

Magyarországon ezért inkább a petefészek-átültetéssel próbálkoznak, mert már ez is óriási dolog lenne azoknak, akik enélkül elveszítik egy életre és teljes bizonyossággal a gyermekáldás lehetőségét – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Svédország meglepően kemény lépésre szánta el magát

Svédország bekeményít a gyerekek és fiatalok mobilhasználatával szemben. A héten kiadott új ajánlások szerint kétéves korig nem is láthat képernyőt egy gyermek, de még az idősebbek számára is csak néhány órányi mobilozást kellene engedni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.09. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Lángszóró drónokat vetett be az ukrán hadsereg - Ukrán háborús híreink vasárnap

Lángszóró drónokat vetett be az ukrán hadsereg - Ukrán háborús híreink vasárnap

Az ukrán légierő szerint Oroszország szombaton összesen 67 nagy hatótávolságú drónt indított egy éjszakai tömeges támadás során, amelyek közül 58-at sikerült lelőni, a légvédelmi egységeket Ukrajna 11 régiójában vetették be, Kijevben a parlament épülete mellett is találtak drónroncsokat. Közben lángszóró drónokat használ az ukrán hadsereg, hogy felégesse az oroszok állásait, az orosz hadsereg pedig elfoglalta a donyecki régióban található Novohrodivka települést. Ukrajnai háborús híreink vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×