Sok esetben a szívelégtelenséget megelőzően – akár annak okozójaként – magas vérnyomás és magas koleszterinszint tapasztalható, illetve iszkémiás szívbetegség léphet föl. Bár egyes fajtáknál megtartott marad, a leggyakoribb szívelégtelenség esetén csökken a szív pumpafunkciója, ami viszont minden esetben közös, az a fulladás – ismertette az InfoRádióban Kosztin Annamária kardiológus.
Mindez a betegség kezdetén csak terhelésre jelentkezhet, majd később, amikor már súlyos állapotról lehet beszélni, akár nyugalomban, ülve és fekve is előfordulhat. Gyakori, hogy a betegeknek dagad a lábuk, vízretenció következik be, vagyis hirtelen testsúlynövekedés, haskörfogat-növekedés is tapasztalható. Ilyen esetekben mindenképp gyanakodni kell arra, hogy szívelégtelenség tünetei állhatnak fönn.
Rendszerint a szívelégtelenség önmagában nem jelentkezik, csak egy másik betegség szövődményeként, így nagyon gyakori, hogy a cukorbetegek körében kialakul, de ez fordítva is igaz, vagyis elterjedt a diabétesz előfordulása a szívelégtelenséggel küzdőknél. Vannak olyan esetek, amikor genetikai alapjai vannak annak, hogy valakinél megjelenik a szívelégtelenség.
Kosztin Annamária egyetértett abban, hogy
a szívelégtelenségben szenvedők a koronavírus-fertőzés szempontjából is extrémebb kockázatnak vannak kitéve,
ami persze függ a betegség típusától, illetve a stádiumától is. És miután a fulladás – a koronavírus nélkül is – nagyon gyakori tünet, a pandémia kezdetén nehéz volt az érintetteknek megkülönböztetniük, hogy mi okozza.
Az a tény, hogy a túlélési esélyük gyakorlatilag összevethető néhány tumoros betegséggel, már önmagában azt jelenti, hogy magas ebben a betegcsoportban a halálozási arány, és ugyanez igaz a kórházba kerülésre is.
Fontos tehát – a jelenlegi pandémiás időszakban – a betegedukáció, az, hogy az érintettek tudják, milyen tünetek esetén kell felkeresniük a kardiológus szakorvost, hogy még időben megtörténhessen a beavatkozás, elkerülve akár a személyes ambuláns vizitet, akár a kórházi bennfekvést.