Veréb László szerszámkészítő (1935–1959) – Törökbálint – NSZK, 1959. október 6.

Portré

1935-ben született Budapesten. Apja földműves, majd postai kézbesítő volt. Törökbálinton nevelkedett, az általános iskola elvégzése után, 1950-ben szerszámkészítő tanuló lett. 1951 és 1953 között a törökbálinti Prés- és Kovácsoltáru Gyárban, később a Lámpagyárban és a budaörsi repülőtéren dolgozott. 1956-ban megnősült, egy lánya született, akit azonban sosem láthatott.

1955. novemberben behívták katonának. A forradalom kitörésekor az aszódi lövészezrednél szolgált. Alakulatát október 23-án este az elsők között rendelték Budapestre. A fontosabb nagyüzemeknél adott őrséget, de miután egy speciális feladatokkal megbízott egységbe akarták beosztani, november 1-jén megszökött, és hazament a szüleihez. November 4-én a törökbálinti nemzetőrség tagja lett, részt vett a fegyverek összegyűjtésében és egy államvédelmi tiszt előállításában, akit még aznap elengedtek. November közepéig járőrözési, közbiztonsági feladatokat látott el, majd a nemzetőrség feloszlatása után – a helyi rendőrparancsnok kérésére – beállt segédrendőrnek. December 4-én leszerelt a rendőrségtől. 1957 januárjában behívták katonai szolgálatának folytatására. Részben emiatt, részben mert félt, hogy nemzetőri tevékenysége miatt felelősségre vonják, Jugoszláviába szökött. A legrosszabb hírű táborba, Gerovóba került, ahol – miután egy nyugatnémet küldöttség kikérdezte – engedélyezték beutazását az NSZK-ba. Süssenben telepedett le, és egy gépgyárban helyezkedett el. Peranyaga szerint az NSZK-ban felkereste őt egy feltételezett amerikai hírszerző, aki beszervezte, és egyéves kiképzés után, 1959. január elején hírszerző és szabotázsfeladatokkal (mint például a törökbálinti lőszerraktár felrobbantása) visszaküldték Magyarországra. 1959. január 21-én legálisan lépte át a határt, majd azonnal a rendőrségre ment, ahol feltáró vallomást tett. Azon nyomban őrizetbe vették, és büntetőeljárást indítottak ellene.

Az első fokon eljáró Budapesti Katonai Bíróság Mátyás Miklós őrnagy vezette különtanácsa 1959. augusztus 4-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel, hűtlenség, külföldre szökés vádjával halálra ítélte. A szervezkedésben való részvételére vonatkozó vádpont a nemzetőri szolgálatán alapult, miközben a volt nemzetőrparancsnokot nem is vonták felelősségre. A hűtlenség vádja kizárólag Veréb saját beismerő vallomásán nyugodott, amely viszont azt is tartalmazta, hogy kényszer hatására vállalta az együttműködést (beszervezője megfenyegette, hogy ha nem ír alá, visszatoloncolják Jugoszláviába), kihallgatásain csak értéktelen adatokat adott a hírszerzőknek, hazatérése után pedig azonnal jelentkezett a rendőrségen. Ezért sem zárható ki, hogy mint több más ’56-os menekült, ő is az állambiztonság provokációjának áldozata lett.

Veréb fellebbezését 1959. szeptember 3-án a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Sömjén György őrnagy vezette különtanácsa elutasította. Az ítéletben kiemelték, hogy „az osztályát eláruló, és a dolgozó nép ellenségévé vált vádlottal szemben csak a halálbüntetés kiszabása szolgálja megfelelően” az állam biztonságának a megvédését.

Veréb Lászlót 1959. október 6-án, az aradi vértanúk napján végezték ki a Budapesti Országos Börtön udvarán.

Források és irodalom

• Veréb László pere. HM HIM Hadtörténelmi Levéltár XI. 22. 057/1959
• 1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet. Budapest, 1996.
• Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

A kivégzése napján megjelenő Népszabadság híreiből – 1959. október 6., kedd

Október 6.

Az 1848-as magyar szabadságharc 13 hősi honvédtábornokának és az első felelős magyar kormány miniszterelnökének halálára emlékezik a magyar nép (…) október 6 egybeesik egy, a népünk történelmében napfényes, új fejezetet előkészítő történelmi eseménnyel: 15 évvel ezelőtt, 1944 októberének első napjaiban vívta meg a felszabadító szovjet hadsereg a Duna-Tisza közén a „kilencedik csapás” első győzelmes csatáit a német fasiszta hadsereg ellen. (…)

Hruscsov elvtárs Pekingből Vlagyivosztokba érkezett

(..) A világ egyszerű embereiben erősödik az a meggyőződés, hogy a szocialista világrendszer hatalmának növekedésével együtt sikerül mindörökre kiküszöbölni a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközéi. (..)

A Magyar Tudományos Akadémia üdvözlete a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának

Forró üdvözletünket küldjük a szovjet tudomány és technika új nagy győzelme, a harmadik kozmikus rakéta kilövése alkalmából. (…)

Az Arcok 1956-ból sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.