Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A Fidesz támogatottsága ismét a járvány előtti szinten van

A kormánypárt jelenleg 31 százalékon áll a Závecz Research pártpreferencia-kutatásában. A harmadik helyért szoros a verseny, ahogy közeliek az eredmények a kormánypárt és az ellenzéki összefogás támogatottságánál is.

A Fidesz augusztusban a parlamenti ciklus legmagasabb támogatottsági arányát érte el, a teljes népességen belül 36 százalékot. Azóta minden hónapban veszített egy kicsit a táborából, október és november között 1 százalékpontot. A kormánypárt jelenleg 31 százalékon áll, éppen annyi szavazója van, mint március elején, a koronavírusjárvány előtti időszakban - közölte friss pártpreferencia-kutatásának eredményét a Závecz Research.

A pártok rangsorának második helyén a Demokratikus Koalíció áll, az elmúlt negyedévben 10 százalékot ért el, most 11 százalékot. Folytatódik a Momentum és a Jobbik versenye a harmadik helyezésért, most teljesen azonos a támogatottságuk, 7-7 százalék. A Momentum tábora október óta minimálisan, 1 százalékponttal bővült, a Jobbiké nem változott. Az MSZP továbbra is 5 százalékon áll, s az LMP és a Párbeszéd támogatottsága is ugyanakkora maradt, 2-2 százalékos. A Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutyapártnak októberben 2-2 százalékos volt a táboruk, most 1-1 százalékosak. A pártnélküliek aránya 32 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll, 17 százalékkal. A Momentumot az elkötelezett választók 11, a Jobbikot 10 százaléka támogatja. Az MSZP 7 százalékos az aktív szavazók körében, a Mi Hazánk, az LMP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2-2 százalékot kapna. - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Hat ellenzéki párt már megegyezett abban, hogy a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelölteket indít s legkésőbb jövő év október 23-ig őket és a közös miniszterelnökjelöltet is megnevezik. A mostani törvénymódosítási szándék következményeként szinte biztos, hogy a listájuk is közös lesz. Az érintett szavazók nagyjából nyolctizede egyébként az egyetlen listát tartaná célszerűnek, egytizede a több listát, egytizede nem tud állást foglalni.

Ha csak a Fidesz-KDNP és a hat ellenzéki párt közös listája között lehetne választani, szoros verseny lenne a Závecz Research eredményei szerint.

Az augusztusi felmérésben a kormánypártra a választókorúak 39 százaléka, az ellenzékre 37 százalék szavazott. Ahogy akkor, most is kiélezett a párharc, az eredmények ezúttal a hatpárti együttműködés felé billennek: az ellenzéki lista mögé 37 százalék sorakozik fel, a kormánypártit 34 százalék támogatja. Egyéb pártlistákat is említettek, összesen 2 százaléknyian, jellemzően a Mi Hazánkét és a Kétfarkú Kutyapártét. Egy ilyen verseny aktivizálja a választókat, a sokpárti preferenciakérdéshez képest kevesebb a bizonytalan, passzív és titkolózó – 32 helyett 27 százalék.

  • A pártpreferencia-listán a Fidesz 31 százalékot kapott, ebben a ki-ki alapon történő versengésben ennél többet, 34 százalékot ér el.
  • A hat ellenzéki párt táborának méretét összeadva 34 százalék jön ki, a párharcban viszont 37 százalék adná nekik a voksát.

Vagyis mindkét politikai erőnek sikerül újabb szavazókat magához vonzani. A Fidesz-KDNP listájához alapvetően a bizonytalanok csoportjából érkeznek új támogatók, más pártoktól csak szórványosan, alig érzékelhetően.

Amíg a Fidesz szavazói egy páros verseny esetében is teljes mértékben kiállnak pártjuk mellett, addig az ellenzéknél vannak lemorzsolódók.

A DK-sok 96, a Momentumosok és a Párbeszédesek 94-94 százaléka, az MSZP-sek 92, az LMP-sek 90 százaléka a közös listának is szavazója marad. A Jobbik híveinél ez arány valamivel kisebb, 81 százalék. A kieső, elbizonytalanodó szavazóit az ellenzék a bizonytalanoktól tudja pótolni. A közös lista hallatán lemorzsolódó támogatók 3 százalékponttal csökkentik az ellenzéki pártok összesített szavazótáborát, a pártnélküliektől érkezők viszont ezt nem csak behozzák, hanem még 3 százalékponttal emelik is. Ebben a páros versenyben a közös ellenzéki listához tehát 6 százalék (500 ezer fő) bizonytalan választópolgár érkezik, a Fidesz-KDNP listájához pedig 3 százalék (250 ezer fő).

Mivel a Fidesz-KDNP listájának támogatói egy kicsivel aktívabbak, mint a közös ellenzéki listáé, ezért a biztos választók körében lényegében azonosak az eredmények: előbbi 49, utóbbi 50 százalékon áll.

  • A közös ellenzéki lista előnye leginkább a 60 évnél idősebbek és a budapestiek körében érzékelhető (43-32 illetve 45-35 százalék).
  • A Fidesz-KDNP listának érdemi fölénye a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek csoportjában és a községben élők körében van (39-31 illetve 37-27 százalék).
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×