Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
331.47
bux:
146751.81
2026. november 16. hétfő Ödön
Vérvételi csövek az Országos Vérellátó Szolgálat megújult Karolina úti véradóterének átadásán 2018. május 14-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Koronavírus: fontos félreértést tisztáz a vérellátó

Laborkapacitásával járul hozzá az Országos Vérellátó Szolgálat a PCR-tesztek kivizsgálásához, mintavétel azonban továbbra sem történik a vérgyűjtések helyszínein. Az OVSZ arra kéri a lakosokat, hogy mintaadásra ne jelentkezzenek náluk, hiszen ezzel a véradások biztonságát és eredményességét kockáztatják. A hazai vérkészlet egyébként jelenleg kiegyensúlyozottnak tekinthető.

Az Országos Vérellátó Szolgálat elsődleges célja a véradásra jelentkezők jogszabályban előírt vizsgálatainak az elvégzése, valamint a biztonságos vérkészítményekkel történő ellátása a kórházaknak. A véradók között azonban nem végeznek semmilyen típusú koronavírus-tesztelést, mert a vérkészítmények ilyen szempontból nem hordoznak kockázatot, a vírus transzfúzióval nem vihető át, miközben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy távol tartsák a lehető legkisebb kockázatot hordozó jelentkezőt is – nyomatékosította az InfoRádiónak a szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.

Ugyanakkor, miután rendelkeznek olyan kapacitásokkal, amelyeket tudnak nélkülözni, az operatív törzzsel együttműködésben bevezették a PCR-tesztelést, de kizárólag laboratóriumi vonatkozásban.

Vagyis az egészségügyi szolgáltatók által gyűjtött mintákat ezentúl az Országos Vérellátó Szolgálat egy külön telephelyén található laboratóriumába is hozhatják

– ez okozhatott némi félreértést.

Nagy Sándor szerint kezdetektől fogva visszatérő kérdés, hogy vajon a Vérellátó Szolgálat tesztel-e koronavírusra, azonban erről nincsen szó. Vagyis

nincs mintavétel, a véradókat nem tesztelik,

más személyeket pedig be sem engednek be a vérgyűjtés területre.

A véradók – a járványhelyzet – miatt a megszokottól eltérően egyébként kicsivel hosszabb procedúrára készülhetnek. Bárhol is van ugyanis a vérgyűjtés, akár kiszállás, akár intézeti, korlátozzák az egyszerre az adott légtérben lévők számát, a távolságtartás miatt messzebbre vannak elhelyezve az ágyak, tehát óvatlanul is tovább kell várakozni. Az előzetes kérdőív kitöltését követően pedig megmérik minden jelentkező testhőmérsékletét is.

A véradás tehát szigorúbb, de ez nem újdonság,

hiszen a tavasszal bevezettetett óvintézkedéseken a nyár folyamán sem enyhített a szolgálat. Változás legfeljebb annyiban tapasztalható, hogy míg korábban a külföldi tartózkodás kapott nagyon hangsúlyt, most inkább az, találkozott-e a jelentkező később pozitívvá vált vagy tüneteket produkáló más személyekkel.

A szakember végül arra is kitért, nem annyira a véradói kedv, hanem inkább a lehetőségek korlátozódtak be nagyon. Most, hogy fokozódik a járvány, a tervezetthez képest 8–10 százalékkal kevesebb a donor, azonban a kórházak oldaláról is megfigyelhető egy hasonló mértékű felhasználási csökkenés. Vagyis önmagában ez még egyensúlyban van, ami egy nagyon biztonságos, öt napos készletet jelent. Nagy Sándor ugyanakkor azt mondja, ha ne adj' Isten mégis romlana a helyzet, jönnének a véradók, ahogyan az augusztusi nehezebb periódus alkalmával is sor került, miután felhívással éltek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Hardy Ilona kapta a Magyar Tőkepiacért Díjat, a magyar tőzsde történetének egyik legfontosabb alakját ismerték el

Hardy Ilona kapta a Magyar Tőkepiacért Díjat, a magyar tőzsde történetének egyik legfontosabb alakját ismerték el

Hardy Ilona, a magyar tőkepiac egyik meghatározó alakja, a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalapításának egyik fontos szereplője és első ügyvezető igazgatója kapta a Portfolio és a Budapesti Értéktőzsde által közösen alapított Magyar Tőkepiacért Díjat. Az idén először átadott, a Portfolio Investment and Wealth Management Awards keretében létrehozott elismeréssel Hardy Ilona több évtizedes szakmai munkásságát, a magyar tőkepiac fejlődésében és a hazai pénzügyi rendszer modernizációjában betöltött kiemelkedő szerepét díjazták. Az elismerést a 11. BÉT50 konferencián adták át, ahol újabb 50 sikeres magyar vállalatot mutattak be. A rendezvényen többek között Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, dr. Fábián Ágnes, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára, valamint Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is előadást tartott. A felszólalók a magyar tőkepiac fejlődési lehetőségeiről, a lakossági megtakarítások gazdasági szerepéről, a vállalati beruházások ösztönzéséről és a hazai vállalkozások tőzsdei megjelenésének fontosságáról beszéltek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×