eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete beszédet mond a német újraegyesítés 30. évfordulója, a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen a Stefánia Palota kertjében 2020. október 3-án.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Szabó István: Hittünk, hiszünk benne, hogy Európa erős otthon marad az európaiaknak

A magyarok és a németek összefogása nélkül Európa szegényebb, erőtlenebb lenne - hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton, Budapesten.

Szabó István úgy fogalmazott: "mindig tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy egy Európa létezik. Hittünk, hiszünk benne, hogy Európa erős otthon marad az európaiaknak" - tette hozzá.

Azt mondta: az 1989 szeptember 10-i határnyitás az egész keleti blokkban mérföldkő volt a szabadsághoz és a demokráciához vezető úton. 1989-ben, amikor Magyarország megnyitotta Ausztriával közös határát a keletnémet állampolgárok előtt tudták, egy addig "elképzelhetetlen, hatalmas változás kapujában állunk" - fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: óriási bátorság kellett a határnyitáshoz akkor, amikor több 10 ezer szovjet katona állomásozott Magyarországon és tartotta megszállás alatt az országot.

Szabó István szerint 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. A berlini fal leomlása volt a kelet-európai rendszerváltások, Európa újra egyesülésének dicsőséges csúcspontja - mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Németország és Magyarország számos területen, így katonai téren is megtalálta az együttműködés lehetőségét. Példaként említette a 11 évvel ezelőtt kezdett afganisztáni szerepvállalást, amelyben a német és magyar katonák közösen küzdöttek, küzdenek a béke megteremtéséért. Szabó István beszédében köszönetet mondott a német hadsereg (Bundeswehr) támogatásáért is, többek között a Magyarország által kezdeményezett közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságban nyújtott mentori tevékenységéért. A Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének erősítésére idén érkeztek meg a Leopard típusú harckocsik, a honvédelmi tárca haderőfejlesztési programjának részeként pedig önjáró lövegeket is vásároltak a német Krauss-Maffei Wegmann cégtől - sorolta. Kiemelte azt is, hogy Magyarország az első NATO és EU-tagország, amely a düsseldorfi székhelyű cég új termékével, Lynx harcjárművekkel modernizálja a haderejét 2022-től.

Szabó István azt mondta: bízik benne, hogy a két ország közötti katonai és diplomáciai kapcsolatok a jövőben is sikeresek lesznek.

Az október 3-i német nemzeti ünnepen tartott megemlékezést a Stefánia Palota kertjében rendezték. Ott, ahol az első keletnémet szabad választások után - 1990 nyarán - a három ország honvédelmi minisztere: a Német Demokratikus Köztársaságot képviselő Rainer Eppelmann, Gerhard Stoltenberg a Német Szövetségi Köztársaságból és Für Lajos akkori magyar honvédelmi miniszter két fát ültetett. Ennek szimbolikus üzenete volt, hogy mire az egymástól pár lépésnyire ültetett fák lombkoronája összeér, addigra a német újraegyesítés is meg fog történni. Az újraegyesítés 1990. október 3-án valósult meg.

Szabó István azt mondta: a 30 évvel ezelőtt ültetett fákban nemcsak a múlt emlékeit, a reményt látja, hanem a békét, az összetartozást, a nagyszerű jövőt is.

Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete kiemelte: Németország a mai napig hálával tartozik Magyarországnak. Az európai keretek nélkül és mindenekelőtt Magyarország 1989-es határnyitása nélkül nem sikerülhetett volna az újraegyesítés, sőt még nem is gondolhattak volna rá komolyan - mondta a nagykövet.

A nagykövet azt is mondta: a két fa nemcsak a két német államot szimbolizálja, hanem Magyarországot és Németországot is, amelyeket számos kétoldalú kapcsolat fűz szorosan egymáshoz. Ezen felül úgy tekintik, a két fa lombkoronája az Európai Uniót is szimbolizálja - jegyezte meg Johannes Haindl. Hangsúlyozta, hogy az egyes nemzetállamok önmagukban már nem tudnak megfelelni a nagy globális kihívásoknak, minden eddiginél rá vannak utalva az EU stabilitására.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×