Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Kockákból épül fel a világ – magyar kutatók Platón nyomában

Az alkalmazott matematikus bizonytalan abban, hogy a kockával kapcsolatos friss felfedezésre jött-e rá Platón pár ezer évvel ezelőtt, de nem lehetetlen.

Mint az Infostart is megírta, magyar kutatók az amerikai Pennsylvania Egyetem egyik kutatóprofesszorával közösen igazolták Platón több mint két és fél ezer évvel ezelőtti állítását, amely szerint a világ alapvetően kockákból épül fel.

Az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője elmondta, az alaptézis egy tisztán geometriai felismerés volt.

"Ha síkban veszünk egy konvex sokszöget és azt kettévágjuk, az így keletkező sokszögeket megint kettévágjuk, és így tovább, akkor nagyon sokféle sokszög fog keletkezni, de átlagosan ezek négyszögek lesznek. Érdekes módon ez térben is igaz, tehát ha egy térbeli testet síkokkal elvágunk, majd újra és újra, megint

átlagban egy olyan testet kapunk, amelynek 8 csúcsa, 6 lapja és 12 éle van. És a szögek átlaga is kiadja a 90 fokot"

– magyarázta Domokos Gábor.

Valamilyen módon tehát a kocka ott van a véletlenszerű darabolódásokban, az merült fel tehát a tudósokban kérdésként, hogy nem ugyanígy zajlanak-e a folyamatok a természetben is.

Arra a kérdésre, hogy kijelenthető-e, mindennek az alapja a kocka, így felelt: "Nagyon furcsa helyre került a kocka ezzel, még mi is próbáljuk megérteni, hogy ez mit jelent. De megdöbbentő ez Platón gondolatának ismeretében" – ami ugyanis az, hogy a Föld kockákból épül fel.

Ismert: öt plátói test van, a tetraéder, a kocka, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder, de csak a kocka képes kitölteni a teret hézagmentesen, a többi nem.

"Úgy tűnik, hogy ez a tulajdonsága nagyon fontos, ezért azok a folyamatok, amelyek testek szétrepedésével kapcsolatosak, és az a természetben igen gyakori, valamilyen statisztikus értelemben megjelenítik a kockát. Lehet hát találgatni, hogy Platón ráhibázott-e; az ő esetében azért óvatosan fogalmaz az ember, ha azt gondolja, csak szerencséje volt" – tette hozzá a tudós.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×