eur:
414.06
usd:
393.82
bux:
78217.05
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Átszabnák az orvosi ügyeleti rendszert az önkormányzatok

Az orvosi ügyeleti rendszer átalakítását sürgetik az önkormányzatok, mivel egyre kevesebben tudják kifizetni a fenntartási költségeket. Egy felmérés szerint majdnem felük szabadulna a költségektől. Sokan az ügyeletek államosítását sem tartják ördögtől valónak.

Az idén országszerte egyre több helyen kerülhet veszélybe a háziorvosi ügyelet, miután az ötezer fő alatti települések egyre nagyobb részének jelent gondot a helyenként 4-7 millió forintos, és az emelkedő orvosbérek és szakemberhiány miatt folyamatosan növekvő működtetési költség - derül ki a Népszava cikkéből. Mint írják, a települések 45 százaléka szembesült idén eddig a szerződött szolgáltatójuk áremelési terveivel. Van, ahol dupla árat kértek, amit nem tudnak megfizetni, így előfordulhat, hogy több helyen felmondják a szerződéseket.

A lap szerint az ügyeletekre fordítható állami támogatást 2013 óta nem emelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), viszont a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény - amelynek számos végrehajtási utasítására még vár a szakma - szerint kötelezően biztosítani kell az ellátást.

Idézik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nemrég, az egészségügyi államtitkárság alapellátás átszervezési tervezést végző testületbe szóló meghívása miatt készített felmérését is.

Az eredmények szerint a települések majdnem fele szabadulna az ügyeletek fenntartási költségeitől.

Sokszor még a gazdag települések számára is megoldhatatlan a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása, illetve a 40 ezer lakos feletti második ügyeletes orvos hadrendbe állítása is. A legtöbb betegpanasz is ez utóbbi miatt érkezik, gyakran előfordul, hogy az ügyeletes leterheltsége miatti várakozás helyett a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályt keresik fel a betegek. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az is pazarlás, ha a városi kórház sürgősségi osztálya mellett háziorvosi ügyeletet is működtetnek.

Miközben soha ennyi (504) betöltetlen háziorvosi praxis nem volt még az országban, a lakosság nagyjából felét 60 év feletti háziorvosok látják el. Az önkormányzatok nem merik ügyeletre kötelezni saját idős háziorvosaikat, nehogy otthagyják a praxist – idézi a lap a TÖOSZ összeállítását, amely tarthatatlannak nevezi, hogy a településeknek ugyanannyi pénzt kell szánni a feladat megoldására, mint amennyit az állam ad.

Papp Magor, aki öt évig volt a 2012-ben indult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője, a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a praxisközösségekre épülő új háziorvosi rendszer és az ehhez kapcsolódó ügyeleti ellátás megújítására több munkaanyagot is elkészített a szakma, de még nincs politikai döntés, hogy melyik változatot vezesse be a kormány. Ezt gyakorlatilag megerősítette a lap érdeklődésére a minisztérium is.

Papp szerint a járási vizsgálóközpontok létrehozásáról szóló márciusi miniszteri rendelkezés a járványhelyzetre érvényes, az alapellátás átszervezése ennél átfogóbb feladat. Elmondása szerint a szakma részéről a jelenlegi szolgáltatói logikára épülő, a lakosság számára és egészségi állapotára, valamint a térség földrajzi viszonyaira is figyelő javaslatok születtek, ezért nem tartja valószínűnek, hogy a kormány az alapellátás államosítását tervezné.

A helyzet rendezése érdekében a TÖOSZ az ügyeletek központi támogatásának megduplázását szorgalmazza, és azt, hogy speciális pótlékkal ismerjék el a tanyás vagy elszórt hegyi falvas térségekben dolgozók munkáját. Fontosnak tartanák, hogy jogszabályok rögzítsék, mi számít ügyeleti időnek, mi a munkamegosztás az ügyeletek, a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat között. A TÖOSZ tagjai a 30-40 ezer fős körzetek többnyire járási székhelyen megszervezett ügyeleteit tartják a legjobb megoldásnak, de közülük nagyon sokan gondolják úgy, hogy a háziorvosi rendszert nem, de az ügyeleti ellátást államosítani kellene.

Címlapról ajánljuk
Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 2. 06:58
×
×
×
×