Az idén országszerte egyre több helyen kerülhet veszélybe a háziorvosi ügyelet, miután az ötezer fő alatti települések egyre nagyobb részének jelent gondot a helyenként 4-7 millió forintos, és az emelkedő orvosbérek és szakemberhiány miatt folyamatosan növekvő működtetési költség - derül ki a Népszava cikkéből. Mint írják, a települések 45 százaléka szembesült idén eddig a szerződött szolgáltatójuk áremelési terveivel. Van, ahol dupla árat kértek, amit nem tudnak megfizetni, így előfordulhat, hogy több helyen felmondják a szerződéseket.

A lap szerint az ügyeletekre fordítható állami támogatást 2013 óta nem emelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), viszont a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény - amelynek számos végrehajtási utasítására még vár a szakma - szerint kötelezően biztosítani kell az ellátást.

Idézik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nemrég, az egészségügyi államtitkárság alapellátás átszervezési tervezést végző testületbe szóló meghívása miatt készített felmérését is.

Az eredmények szerint a települések majdnem fele szabadulna az ügyeletek fenntartási költségeitől.

Sokszor még a gazdag települések számára is megoldhatatlan a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása, illetve a 40 ezer lakos feletti második ügyeletes orvos hadrendbe állítása is. A legtöbb betegpanasz is ez utóbbi miatt érkezik, gyakran előfordul, hogy az ügyeletes leterheltsége miatti várakozás helyett a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályt keresik fel a betegek. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az is pazarlás, ha a városi kórház sürgősségi osztálya mellett háziorvosi ügyeletet is működtetnek.

Miközben soha ennyi (504) betöltetlen háziorvosi praxis nem volt még az országban, a lakosság nagyjából felét 60 év feletti háziorvosok látják el. Az önkormányzatok nem merik ügyeletre kötelezni saját idős háziorvosaikat, nehogy otthagyják a praxist – idézi a lap a TÖOSZ összeállítását, amely tarthatatlannak nevezi, hogy a településeknek ugyanannyi pénzt kell szánni a feladat megoldására, mint amennyit az állam ad.

Papp Magor, aki öt évig volt a 2012-ben indult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője, a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a praxisközösségekre épülő új háziorvosi rendszer és az ehhez kapcsolódó ügyeleti ellátás megújítására több munkaanyagot is elkészített a szakma, de még nincs politikai döntés, hogy melyik változatot vezesse be a kormány. Ezt gyakorlatilag megerősítette a lap érdeklődésére a minisztérium is.

Papp szerint a járási vizsgálóközpontok létrehozásáról szóló márciusi miniszteri rendelkezés a járványhelyzetre érvényes, az alapellátás átszervezése ennél átfogóbb feladat. Elmondása szerint a szakma részéről a jelenlegi szolgáltatói logikára épülő, a lakosság számára és egészségi állapotára, valamint a térség földrajzi viszonyaira is figyelő javaslatok születtek, ezért nem tartja valószínűnek, hogy a kormány az alapellátás államosítását tervezné.

A helyzet rendezése érdekében a TÖOSZ az ügyeletek központi támogatásának megduplázását szorgalmazza, és azt, hogy speciális pótlékkal ismerjék el a tanyás vagy elszórt hegyi falvas térségekben dolgozók munkáját. Fontosnak tartanák, hogy jogszabályok rögzítsék, mi számít ügyeleti időnek, mi a munkamegosztás az ügyeletek, a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat között. A TÖOSZ tagjai a 30-40 ezer fős körzetek többnyire járási székhelyen megszervezett ügyeleteit tartják a legjobb megoldásnak, de közülük nagyon sokan gondolják úgy, hogy a háziorvosi rendszert nem, de az ügyeleti ellátást államosítani kellene.