A meteorológiai tavasz naptári naphoz van kötve: március 1. a kezdete – ez egy mesterséges, az emberek által kitalált tavaszkezdet, hiszen függ például attól is, hogy van-e abban az évben előtte szökőnap. Ilyenformán viszont a március 1-je mindig máshol éri a Földet a Nap körüli pályáján.

A csillagászati tavasz kezdetét viszont az határozza meg, hogy a Föld hogyan helyezkedik el a Nap körüli pályáján. Ez egy nagyon pontos, másodpercre kiszámolható időpont: amikor a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesen érkeznek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, továbbá a nappalok-éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő.

"Ekkortól közeledünk a nyár felé, hosszabbodnak a nappalok, melegebb a hőérzetünk, legalábbis az északi féltekén. Ez tehát már a nyár felé menetelés egy jól meghatározott időpontja" - ismertette az InfoRádióval Szabó Róbert csillagász.

Ez a nap idén és még évekig március 20. lesz, egyébként

március 19. és 21. között következhet be a mai naptárrendszerben, nagyon függ attól, hogy szökőév van-e vagy sem.

Szabó Róbert azt is elmondta, most jó darabig március 20-ra fog esni a napéjegyenlőség, bár korábban, 2011-ig még március 21-re esett.

Idén tehát szökőév is van, amit - a 29 napos februárt - az magyaráz, hogy a tényleges földi év majdnem pontosan negyed nappal hosszabb a naptári év 365 napjánál, ezért minden negyedik évben be kell toldani egy plusz napot, ami nem is február 29., hanem február 24. Ám a szökőéves szabály sem teljesen pontos, a naptárba viszont csak egész napokat lehet írni. Ezért aztán:

"bár minden negyedik évben beiktatunk szökőnapot, de minden századik évben nem. És még ez sem egészen pontos,

ezért minden negyedik századfordulón mégis be kell iktatni a szökőnapot" - magyarázta a csillagász a bonyolult rendszert.