Több szempontot vett figyelembe a Magyar Haltani Társaság Az év hala jelölésekor: az első, hogy őshonos hal legyen, de számított még, hogy legyen köztük fogható faj, amit a horgászok kedvelnek, illetve legyen közöttük védett faj, amit nem nagyon ismernek - árulta el az InfoRádiónak Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.
"Azért ne higgyük azt, hogy a csuka és a süllő annyira ismert, mert jó, ha tízből nyolcan tudják, hogy hogyan néz ki" - figyelmeztetett.
A csuka
Küllemét tekintve a csuka "csukaszürke", vagyis kicsit barnás, világos színű pettyekkel, foltokkal, csíkokkal, eléggé változatos a megjelenése. Felismerhető hatalmas szájáról, és mint egy nyílhegy, úgy néz ki az egész hal, ez okozza azt, hogy hihetetlenül nagy kezdősebessége van. Rablóhal, tehát nem üldözi tartósan az áldozatát, hanem rávág rendkívüli tempóval.
A süllő
Szinte ezüstös, zöldes-kékes árnyalatú mintázattal. Ugyancsak nagy a szája, ahogy a ragadozó halaknak általában. Élőhelyében egészen különbözik a csukától; a csuka a növényzettel benőtt, dús vizeket szereti, azt sem bánja, ha időnként oxigénhiányos állapotok lépnek fel. Ezzel szemben a süllő az oxigéndús, tiszta vizeket kedveli, elkerülve az iszapos a mederfeneket.
A német bucó
Ő idén a veszélyeztetett "jelölt". Amíg az előző kettő horgászati szempontból kínál rendkívül nagy értéket, a német bucó természetvédelmi szempontból.
A Duna vízrendszerének különösen nagy értéke, ugyanis bennszülött faj ezen a területen. Ez azt jelenti, hogy itt alakult ki maga a faj, és nem is terjedt el szélesebb körben.
A Dunában, a Vardarban és mellékfolyóiban található meg. A gyorsabb, oxigénben nagyon dús vizeket kedveli. Rendkívül áramvonalas, de emellett nagyon érdes is: a pikkelyei picike, apró kis tüskékből állnak össze, ezek fésűsnek nevezett pikkelytípusok. A sebes sodrású vizekben is le tud tapadni a mederfenékre a német bucó, kiterjesztett mellúszóival meg is kapaszkodik, és egyhelyben tud maradni, mindenféle mozgás nélkül. Csak figyeli, hogy mit hoz a víz vele szembe, abból tudja kiválogatni a számára táplálékot jelentő gerinctelen apróságokat.
