A mentőszolgálat évente 8 ezer esetben találkozik közterületi újraélesztéssel, és a különböző programoknak köszönhetően az elmúlt két évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma, ismertette az OMSZ főigazgatója. Csató Gábor elmondása szerint

percenként tíz százalékkal csökken annak az esélye, hogy a bajba jutott túlélje a rosszullétet.

A főigazgató említést tett a két éve működő, az életmentést segítő Szív City nevű mobilapplikációról is, és a "nyitott mentőállomások" projekt keretében útjára indított Hősképzés programjukról is, amelyben szintén el lehet sajátítani az újraélesztést. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár bejelentése szerint pedig a jövő évben 50 millió forintot biztosít az Emberi Erőforrások Minisztériuma az újraélesztés iskolai keretek között zajló oktatására.

A szerdai napon rendőrök, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Szív City munkatársai újraélesztési bemutatót tartottak a járókelőknek az újraélesztés világnapja alkalmából rendezett flashmobon a Keleti pályaudvar előtt. Az akciót a készenléti rendőrség önkéntes csapata szervezte.

Mindenki képes életet menteni

A Magyar Vöröskereszt, amely a civilek képviseletében volt jelen a fenti eseményen, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy közreműködhettek – mondta az InfoRádiónak a szervezet elsősegélynyújtás-szakmai vezetője. Az újraélesztés napja ugyanis alapvetően arról szól, hogy nemcsak a mentőnek, rendőrnek kell értenie hozzá, hanem azoknak is, akik ott vannak a közelben, vagyis az utca emberének is kellene tudnia segítenie, magyarázta Kovács Dávid. Hozzátette: erről (is) szól a Vöröskereszt erre az alkalomra szánt szlogenje, hogy "mindenki képes életet menteni".

A fenti mondat pedig már csak azért is igaz, tette hozzá a szakember, mert

egy nagyon egyszerű technikáról van szó,

és hogy ha valaki egy kicsit is gyakorolja, és benne van a kezében, akkor nagy magabiztossággal tudja végrehajtani a szükséges pillanatban.

A technika lényege, hogy megpróbáljuk a keringést, illetve a légvételt mi magunk pótolni, amikor erre már nem képes a sérült vagy a beteg – magyarázta. A legkönnyebb úgy elképzelni, hogy az érintett mellkasának közepére tesszük a kezünket, majd ütemesen, másodpercenként kétszer jó erősen, felnőttek esetében körülbelül 5-6 centiméter mélyen lenyomjuk a mellkast, ezzel összenyomva a szívet, a tüdőt, illetve az aortát és a belső szerveket. A bordakosár pedig elég rugalmas ahhoz, hogy vissza is lökődjék, fogalmazott.

Az említett mozgás valamelyest a szív pumpafunkcióját pótolja, de természetesen elengedhetetlen a jó technika és a gyakorlás – hívta föl a figyelmet –, de ez a minimum, amit mindenki meg tud csinálni abban az esetben, hogy ha várni kell a mentőre. Ha valaki még jobban szeretné tenni a dolgát, akkor a gyakorlás során a még egyszerűbb lélegeztetés technikáját is elsajátíthatja, amivel tovább fokozható az agy oxigénellátása, tette hozzá.

A 0. lépés

A szakember hangsúlyozta, hogy az újraélesztés során nagyon fontos az úgynevezett 0. lépés, vagyis hogy egyáltalán megszülessen az emberben a döntés, hiszen ez sok esetben hiányzik, az embereknek egyszerűen nincs bátorságuk megkezdeni a beavatkozást. Ebben ma már nagyon sokat tudnak segíteni a mentődiszpécserek, akik fogadják a hívásokat, és pontról pontra elmagyarázzák, mit kell csinálni. A tapasztalat az, hogy az esetek jelentős részében, pláne család és ismerős esetében, mindenki igyekszik a lehető legtöbbet megtenni, így

ez a fajta pszichés támogatás nagyon hasznos tud lenni.

Kovács Dávid végezetül elmondta, ahogyan a mentőknek, úgy a Magyar Vöröskeresztnek is vannak szervezett oktatásaik. Idén másodjára hirdették meg a Hősképző kampányukat. Az év első két hónapban 123 helyszínen voltak ilyen rendezvények, és több mint 20 ezer ember sikerült elérniük. A "hősképzés" folyamata egy 10-15 perces beszélgetés és az újraélesztés kipróbálásától egy egész napos tréningig terjed.