Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Török Gábor: meglepetés történt a választáson

A kép vegyes: a megyei közgyűlésekben a 2014-esnél is nagyobb a Fidesz előretörése, míg a nagyvárosokban jelentősen megerősödött az összefogó ellenzék – mondta a vasárnapi választásról a politikai elemző az InfoRádióban.

Meglepetés történt az önkormányzati választáson – értékelte a vasárnapi eredményeket az InfoRádió Aréna című műsorában Török Gábor politikai elemző.

Mint kifejtette, a településtípusokat külön érdemes vizsgálni és így válaszolni arra a kérdésre, hogy ki nyert.

Budapesten 2014-ben kormánypárti győzelem született. Akkor hat kerületben ellenzéki jelölt győzött, a főpolgármester is a kormány támogatottja, Tarlós István maradt, és a közgyűlésben is többsége volt a Fidesz-KDNP-nek. Most azonban a főpolgármester az ellenzék jelöltje, Karácsony Gergely lett, a közgyűlésben is többsége van az ellenzéki pártoknak, amelyek a kerületek többségében is nyertek, összesen 14-ben irányíthat nem kormánypárti politikus. Emellett vannak olyan kerületek, ahol nem az ellenzék nyert, de a képviselő-testületben többsége lesz – emelte ki Török Gábor. Mint mondta, összesen négy kerületben lesz kormánypárti irányítás.

Vagyis Budapesten vitathatatlan az ellenzéki győzelem,

amelynek a mértéktől lehet vitatkozni, de tényéről nem – tette hozzá.

Öt évvel ezelőtt három megyei jogú városban nyert ellenzéki politikus, és ehhez jött még ciklus közben Hódmezővásárhely. Most viszont a 23-ból 10-et irányíthat majd ellenzéki polgármester – ismertette az adatokat a politikai elemző.

Emellett, folytatta Török Gábor, vannak olyan városok – Szolnok, Szekszárd és Nagykanizsa – ahol fideszes a polgármester, de a közgyűlésben az ellenzék kerül többségbe.

Mindezt figyelembe véve döntetlenközeli az eredmény összességében, de 2014-hez képest ellenzéki előretörés látható – vélekedett.

Az ötezer főnél nagyobb városok esetében egyértelmű a Fidesz fölénye, de vannak meglepetések és ellenzéki győzelmek is – közölte Török Gábor.

A megyei közgyűléseket nézve az látható, hogy a Fidesz mind a 19 megyében elsöprő, 50 százaléknál nagyobb aránnyal végzett az élen.

A legtöbb helyen növelni is tudta a szavazat számát és arányát is.

Az ellenzék négy releváns szereplője - Jobbik, MSZP, DK és Momentum – nagyjából hasonlóan szerepelt, nem emelkedik ki egyik sem – fejtette ki.

Török Gábor szerint összegezve az mondható, hogy a kép vegyes. A megyei közgyűlésekben a 2014-esnél is nagyobb a Fidesz előretörése, míg a nagyvárosokban jelentősen előretört az összefogó ellenzék, és ennek a mértéke még annál is meglepőbb, amit meglepetésnek el lehetett képzelni.

Ha parlamenti választást tartottak volna vasárnap, akkor a Fidesz megszerezte volna a mandátumok többségét, de a kétharmadot nem

– tette hozzá az elemző.

Beszélt arról is, hogy az ellenzéki összefogás, a koordinált indulás győzelmét hozta az önkormányzati választás, de az, hogy ebből mi következik, már egy másik kérdés. A választás az összefogás tesztje volt, a kudarc is ezt a stratégiát tette volna jégre.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×