Borbély Zoltán szerint Magyarországon az elektromos rollerek szabályozása teljesen egyértelmű: a KRESZ alapján nem minősülnek járműnek. Vagyis

az elektromos rollert használók nem járművezetők, így közúton nem is közlekedhetnek,

húzta alá a közlekedési szakjogász.

A KRESZ egyértelműen meghatározza, hogy mi minősül járműnek, mutatott rá a szakember, ennek alapján az elektromos roller pedig még a segédmotoros kerékpár kategóriába sem fér bele. A KRESZ kodifikációja során valóban felmerült a kerekes sporteszköz, mint jármű jogszabályba foglalása, azt azonban a jogszabályalkotó végül egyértelműen elvetette, vagyis

az elektromos roller vezetője gyalogosnak minősül,

tette hozzá.

Borbély Zoltán egy közelmúltban történt jogi esetet is példaként hozott, ahol egy elsőbbségi szabályt kellett megítélnie a szabálysértési bíróságnak. Ennek során a bíróság is kimondta, hogy a KRESZ definíciója alapján az elektromos roller nem jármű, és még csak nem is közlekedhetett volna a közúton, nemhogy elsőbbsége lett volna egy személyautóval szemben, amit a rollerező gondolt.

Miután az elektromos rolleresek szinte hangtalanul közlekednek, akár nagyobb sebességgel, könnyen balesetveszélyes helyzetet, akár balesetet is elő tudnak idézni. Emiatt a hatóságok fontosnak tartják egy olyan vizsgálat lefolytatását, amely ennek a közlekedési eszköznek a kérdését vizsgálja, ismertette Borbély Zoltán.

Figyelemfelhívás

A segway, hoverboard és elektromos gördeszka, hasonlóan, mint az elektromos roller, miután kerekes sporteszközök, nem tekinthetők járműnek, vagyis rájuk is a gyalogosokra vonatkozó szabályok érvényesek, tette hozzá kérdésre válaszolva a közlekedési szakjogász.

Borbély Zoltán végezetül a figyelemfelhívás fontosságát hangsúlyozta, hogy az elektromos rollert használók tisztában legyenek azzal, hogy ők gyalogosoknak számítanak a forgalomban. "Nem kellene azt megvárni, amíg mondjuk az első halálos baleset bekövetkezik" – húzta alá.