Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Nyitókép: Pixabay

Tévhiteket oszlattak el az ivóvízzel kapcsolatban

Időnként megjelennek olyan hírek, amelyek az ivóvízben található szennyezőanyagok, például gyógyszermaradványok mennyiségével foglalkoznak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiéniáért felelős főtanácsosa ezek valóságtartalmáról írt cikket a tudomány.hu oldalon.

Akkor tekinthetjük az ivóvizet megfelelőnek, ha egészséges, biztonságos, tehát sem kórokozókat, sem vegyi anyagokat nem tartalmaz olyan mennyiségben, ami az egészségre ártalmas – mondta az InfoRádiónak Vargha Márta, hozzátéve: az is fontos szempont, hogy a fogyasztó számára is elfogadható legyen, vagyis az íze, szaga, színe is érje el az elvárt szintet.

A főtanácsos kiemelte: a határértékek megállapítása általában egészségalapú, úgy állapították meg őket, hogy betartásukkal semmiképp ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre a víz. A kutatók tudása azonban egyre bővül, egyre több ismeret áll rendelkezésre az egyes anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, így szigorodhatnak – de egyes esetekben enyhülhetnek is – ezek a számok.

Mivel a vizsgálati módszerek rengeteget fejlődtek és finomodtak, ezért növekszik a kimutatott vegyületek száma – hangsúlyozta Vargha Márta, hozzátéve:

az, hogy egy anyag kimutatható a vízben, nem jelenti azt, hogy az veszélyt is jelent az egészségre.

„A legtöbb esetben, amikor felröppennek ilyen hírek, hogy gyógyszermaradványt, mikroműanyagot vagy egyéb, nagyon veszélyesnek hangzó szennyezőt találtak az ivóvízben, ezek jelentéktelen mennyiséget jelentenek” – fogalmazott.

A tanulmány hosszabban is elolvasható a tudomány.hu oldalon.

Az interjút teljes hosszában meghallgathatják kedd este az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×