Pribránszki Marianna viselkedéspedagógus, tehetséggondozó még soha nem találkozott olyan gyerekkel, kamasszal, aki azt mondta volna, hogy "olyan jó, hogy később kerültem iskolába".
"Azt veszem észre, nagyon sok problémát okoz a gyerkőcök lelkében, és nagyon sajnálom, hogy egy olyan tendencia felé indultunk el az elmúlt 15 évben, hogy ebben az ügyben jogosítványt adunk az óvodáknak. Nem a szülő dönt, sőt megnyugtatjuk őket, hogy ezzel a gyerkőcnek lesz jobb. Én azt mondom, hogy
már 6 évesen sem jobb neki az óvodában"
- szögezte le a szakember.
Az InfoRádió Családi hét című magazinműsora számára készített interjú előtt lépett ki Pribránszki Marianna egy olyan családtól, ahol a 7 éves kisfiú iskolaérettként még mindig nem iskolás, de ezt a döntést később "borzasztóan megbánták" a szülők.
Ha még nem ment iskolába a gyermek, pedig már kellett volna, akkor
rendszerint nagyon sokat dolgoznak a szülők azon, hogy próbálják pótolni azt az irdatlan tudáséhséget, ami a gyerekben van.
"A mostani esetben is az a helyzet, hogy a kisfiú már annyira szeretne tanulni és folyamatosan több tudást megszerezni, hogy a szülők semmilyen plusz programmal nem képesek lépést tartani vele" - mutatott rá a szakember.
Úgy látja, a gyerekekben visszanyomott tudásszomj azt a hatást érheti el, hogy mire a gyerek iskolába kerül, azt mondja, "ugyan már, nekem ez nem kell".
Pribránszki Marianna szerint amikor megkérdezi, hogy miért hagyják a gyereket még egy évet az óvodában, azt válaszolják, hogy nem érett még a gyerek. "No de ugyanabban az óvodában, ugyanazokkal a feladatokkal hogyan fog beérni? Mindig elmondom, egy év óvodában maradással nem fog megváltozni az érés" - jelentette ki a viselkedéspedagógus, aki szerint Einstein óta tudjuk a butaság definícióját: mindig ugyanazt csináljuk, közben más eredményt várunk. "Abban próbálok a szülőknek segíteni, hogy amit otthon megtehetnek a gyermek éréséért, azt kis feladatokkal, a koncentráció javításával érjék el" - tette hozzá.