Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

A nemzetközi alkotmányos párbeszédet hangsúlyozta az Alkotmánybíróság

A nemzetközi alkotmányos párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a Sargentini-jelentéssel összefüggésben Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Budapesten, a nagyköveteknek adott fogadáson - tudatta az Ab pénteken közleményben.

Az Ab Donáti utcai épületében tartott csütörtöki fogadáson Sulyok Tamás hangsúlyozta: Európának napjainkban több bonyolult kihívással kell szembenéznie, az állandóan változó globális politikai, gazdasági és társadalmi környezetben az alkotmánybíróságoknak nehéz jogi kérdéseket kell kezelniük, ezért elengedhetetlen a rendszeres tapasztalat-, vélemény- és információcsere.

A közlemény szerint az Ab elnöke úgy fogalmazott: "sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés, melynek készítői úgy fogalmaztak meg a magyar Alkotmánybíróság integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal."

Jelezte: a magyar Ab Európában az elsők között mondta ki egy 2016-os határozatában, hogy a bírói párbeszéd az Európai Unióban elsődleges fontosságú.

Az elnök a fogadáson tájékoztatta a diplomatákat arról is, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért. Az új lehetőség sikerét a számok igazolják: hat éve töretlenül nő a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma. A megsemmisített bírói ítéletek 60 százalékában a megsemmisítésre azért került sor, mert a bírói döntés megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz, véleménynyilvánításhoz vagy hatékony jogorvoslathoz fűződő alaptörvényben rögzített jogát. Az Ab a bírósági párbeszéd részeként kiemelten kezeli a bírói kezdeményezéseket is, és erőfeszítéseket tesz minél rövidebb határidőn belüli elbírálásukra.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×