A csillagászati szempontból ma kezdődik a nyári évszak, amely a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart. Az északi féltekén június 21-től szeptember 23-ig, míg a déli féltekén december 23. – március 20. közé esik a csillagászati nyár. Ekkor van északon a leghosszabb, délen pedig a legrövidebb nappal.

A napfordulóhoz világszerte különféle ünnepek kötődnek

Európában elterjedt szokás volt a Szent Iván-éji tűzgyújtás, az amerikai kontinensen a mexikói és perui törzsek is rituális szartartásokat tarottak ekkor.

A legrövidebb éjszakához kötődően korábban az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget.

Elő a pulóverekkel!

A csillagászati nyár első napján még igazi nyári meleg lesz, péntektől azonban radikálisan változik az időjárás – mondta Lupták Dóra, a Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Csütörtökön még kitart a kánikula, a főváros térségében a legmelegebb órákra 31-32 fokig is felmelegszik a levegő. Ez azonban nem tart sokáig, mert péntekre virradóra egy markáns hidegfront éri majd el a Kárpát-medencét, és viharos észak-nyugati széllel drasztikusan hűvösebb levegőt szállít a térségbe. Pénteken maximum 17 Celsius-fokig melegszik fel a levegő, és ez a hűvös a következő napokban is kitart majd. Egy-egy fokos melegedés lesz ugyan, de még a hétvégén is maximum 20 fokig melegszik a levegő.

Ma még a hőség miatt figyelmeztetnek

A meteorológiai szolgálat veszélyjelzésében mára Budapestre és Pest, továbbá Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adott ki elsőfokú figyelmeztetést hőség miatt. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyére heves zivatarok veszélye miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetéssel.