Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.17
bux:
120673.08
2026. március 3. kedd Kornélia
Résztvevők melegítenek az Európa-napi fesztivál 13 év - 13 km elnevezésű futóversenyén Budapesten, a Szabadság téren 2017. május 7-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Így ünneplik Európa sorsfordító napját

Ma van az Európa-nap, ezt ünnepelve már május 1-je óta tartanak országszerte családos és szabadidős programok. A zárórendezvény vasárnap lesz, a fővárosban.

Robert Schuman 1950. május 9-én ismertette az egységes Európa megteremtésére mint a béke biztosítékára vonatkozó javaslatát, ezt ünneplik minden évben az Unióban – hangsúlyozta korábban az InfoRádiónak az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. „Európa területén azóta nem volt fegyveres konfliktus, nem volt háború” – emelte ki Zupkó Gábor.

„Az Európai Unió jól szolgálja a békét, jól szolgálja a gazdasági együttműködést”

– tette hozzá.

A szabadidős és családi programok mellett az Európa-napokon az Unió jövőjéről vagy Magyarország ebben betöltött szerepéről is lehet beszélgetni – hívta fel a figyelmet Zupkó Gábor. „Az események párhuzamosan zajlanak, ez egy olyan ünnep, amikor több mindenre van lehetőség” – hangsúlyozta. A május 13-i budapesti rendezvényen lesznek információs sátrak, lehet beszélgetni az európai jövőről, de lesznek gyermekrendezvény, -sarok és koncertek is.

A rendezvénysorozat május 1-jén kezdődött, összesen 18 városban tartanak különböző eseményeket, a zárórendezvény vasárnap lesz Budapesten.

„Hagyományosan a reggeli Európa-napi futással kezdődik,

amire már 4 ezren regisztráltak, ezzel sajnos már be is telt, hiszen ennél több regisztrálót már nem tudunk fogadni” – mondta Zupkó Gábor.

A programokat az Európai Bizottság magyarországi képviselete, az Európai Parlament magyarországi kapcsolattartó irodája és a Europe Direct tájékoztató hálózat szervezi.

Szanyi Tibor szerint 1950. május 9-e sorsfordító nap volt. Az MSZP európai parlamenti képviselője úgy véli, az unió elsődleges szerepe a béke megteremtése és megtartása, nem pedig a gazdasági együttműködés biztosítása.

„A mostani beterjesztett költségvetésben sajnos van egy olyan elem, amely azt célozza, hogy a britek kiválása miatti pénzügyi szűkösségben a regionális, illetve agrár alapokat [szükséges] valamennyire megnyirbálni, megvagdosni” – értékelte a tervezett intézkedést. Ezt az Európai Parlamentben működő szocialista frakció és az MSZP politikusai elfogadhatatlannak tartják.

„Korunk egyik legnagyobb kihívása a rohamosan fejlődő nagyvárosok, illetve az egyre inkább leszakadó vidéki térségek közötti feszültség”

– tette hozzá.

Az MSZP-s politikus úgy véli, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzését az EU-s intézmények hatáskörébe kéne utalni. Szanyi Tibor ráadásul a decentralizált megoldás helyett az erősebb, központi irányításra bízná a feladatot. „Ha valóban egy szervezeti rendszeren belül történik a pályáztatás, a pénzeknek az elosztása, azzal – ha nem is minden, de – nagyon nagy mértékben ki lehet kerülni azokat a kisiklásokat, amelyeket ismerünk Európa több országában is” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×