A Biodóm nem lesz magasabb, mint a nagyszikla, és már most sem ez az egyetlen nagy épület a környéken - mondta a főigazgató.
„Jó néhány ilyen magas épület azért körbe van építve, amelyek különösebben nem zavarnak embereket a Professzorok Házától a MÁV kórházig, hogy a Szépművészeti Múzeumot ne is említsük. Ezek sem kicsi házak, mindnél kisebb, amit mi építeni szeretnénk.”
Egy másik, sűrűn felbukkanó kritikára Persányi Miklós hozzátette: a Biodómon belül is lesznek fák.
„Nem is kevés. Több mint ezer fatermetű növény lesz a Biodómon belül elültetve. A belmagasságát ezeknek a fáknak a majdani mérete is megszabja. Ebben olyan jelentős lényeket szeretnénk tartani, amelyeknek éppen a mi klímánkon lévő szabadabb tartását így lehet lehetővé tenni. Az elefántnak akkora tere lesz az épületen belül, mint amekkora a mostani külső kifutójuk. Az átlagmagassága egyébként 18 méter alatt van ennek az épületnek, egyetlen pontján éri el azt a magasságot, ami az állatkerti nagyszikla magassága.”
A biodómra már csak azért is szükség van, mert a felüljáró közelsége miatt az állatkert Budapest egyik legzajosabb környékén van, ahol nagyon nagy az állatokra káros légszennyezés - érvelt a beruházás mellett Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.
"Vigyük el a Ligetből azt, ami rossz!"
„Vajon egy elegáns vagy egy lumpen Városligetre van szükség?”
A fővárosi állatkert főigazgatója szerint ez a legfontosabb eldöntendő kérdés, amikor a Városliget jövőjéről van szó. Persányi Miklósnak van válasza is rá.
„Én az előbbinek vagyok a híve. Úgy vélem, hogy nincsen szükség arra, hogy a Ligetben bóvlibódék sokasága álljon. Végtelen örömmel láttam, hogy az év elején a Városliget Zrt. ezeket sikerrel eltávolíttatta.”
Az állatkert főigazgatója szerint a Ligetnek természetesen szüksége van egy színvonalas kiskereskedelmi szolgáltatásra, de úgy látja, hogy a Liget lényege nem ez.
„Vigyük el a Ligetből azt, ami rossz! Elsősorban az autópálya föl- és levezető funkciókat és autófolyamat. Ha ez megtörténik, a város egy pillanat alatt boldogan birtokba fogja venni, még azon részeit, ahova most esze ágába sincs menni. A sivatagos zónákba, például a Széchenyi fürdő és a Vidámpark között, teremtett léleknek eszébe sem jut oda pihenni menni, mert alkalmatlan rá, a Kós Károly forgalma az egyik, az Állatkerti körúté a másik oldalon, mi a jó ebben?”
Persányi Miklós az állatkert vezetőjeként a Liget-projekttel összefüggésben azt tartja a legfontosabbnak, hogy kulturált közlekedési és parkolási lehetőséget teremtsenek annak a hárommillió embernek, aki minden évben felkeresi a környék látnivalóit.