Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

Mizsei Kálmán lett az ukrajnai EU-misszió vezetője

A magyar Mizsei Kálmánt nevezte ki csütörtökön Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője annak az új uniós missziónak a vezetőjévé, amely az ukrán nem katonai jellegű biztonsági szervek - így a rendőrség, illetve a nemzeti gárda - reformját hivatott elősegíteni.

A missziót kedden hozták létre hivatalosan az EU-országok külügyminisztereinek ülésén.

Mint Ashton közölte, a misszió az ukrán hatóságok kérésére jött létre. Tanácsokkal fogja ellátni az ukrán hatóságokat annak érdekében, hogy az úgynevezett civil biztonsági szektor tevékenységét a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása és a demokratikus felelősségi rendszer, ugyanakkor a hatékonyság és a fenntarthatóság jellemezze.

A misszió tagjai nem viselnek fegyvert, és nincs intézkedési jogkörük. A kezdeti szakaszban Kijevben tevékenykednek, de mielőbb igyekeznek Ukrajna különböző térségeire kiterjeszteni a működésüket.

A létszámot őszre 57 főre kívánják fejleszteni. Az uniós tanácsadók fő feladata az lesz, hogy segítsék a nem katonai jellegű ukrán biztonsági szervezetrendszer működésének átvilágítását, azonosítsák azokat a pontokat, ahol el kell választani egymástól a tevékenységi köröket, illetve egyértelművé kell tenni a felelősségi, alá-fölérendeltségi rendszert, be kell építeni a demokratikus ellenőrzés jogállami biztosítékait.

Az egyelőre két évre tervezett missziónak idén november 30-ra kell elérnie a kezdeti műveleti szintet. Az addig terjedő időszakra 2,68 millió eurós költségkeretet biztosítottak a tagállamok miniszterei a keddi döntéssel.

Mizsei Kálmán korábban - 2007 és 2011 - között az EU különmegbízottjaként Moldovával, azon belül a Dnyeszteren túli térséggel kapcsolatos válsággal foglalkozott, annak megoldása érdekében folytatott diplomáciai tevékenységet.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×