Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

Hende: több mint 1,4 milliárd bevétele volt a HM-nek a feleslegessé vált eszközök eladásából

Az elmúlt másfél évben több mint 1,4 milliárd forint bevétele származott a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) a honvédségi alkalmazásra már használhatatlan, vagyis inkurrens eszközök értékesítéséből. A használaton kívüli ingatlanok eladásából is több tízmilliós bevétele volt a tárcának az elmúlt években, s több jövőbeni ingatlanértékesítését is jóváhagyta már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - derül ki Hende Csaba honvédelmi miniszter írásos válaszaiból, amelyeket csütörtökön a parlament honlapján tettek közzé.

A tárcavezetőnek Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést az inkurrens honvédségi készletek értékesítéséről. Válaszában Hende Csaba kifejtette: értékesítettek minden olyan inkurrens, illetve selejt vagyonelemet, hulladékot, amely a honvédelmi szervezetek működéséhez "az állománytáblákban, hadinormákban, központi készletezési elvekben meghatározott, valamint a minősített időszaki alkalmazáshoz szükséges tartalékok feletti, illetve a műszaki teljesítőképességét tekintve" eredeti rendeltetésének nem felelt meg, hadihasználatra alkalmatlanná vagy szükségtelenné vált. Mindezekből 2013-ban nettó 648 millió, 2014 első felében (július 10-ig) nettó 775 millió forint bevétele származott a HM-nek a honvédelmi célra feleslegessé minősített különféle ingó vagyonelemek értékesítéséből.

Hende Csaba kitért arra is, hogy az idén a tervek szerint értékesítik az üzemképtelen MiG-29 típusú vadászrepülőgépeket, azok tartalékhajtóműveit, földi kiszolgáló berendezéseit.

Demeter Márta, aki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának is tagja, arra is rákérdezett, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből mekkora bevétele volt a tárcának. A miniszter válasza szerint az elmúlt két évben 63 millió forint folyt be ilyen módon a tárcához. 2012-ben 13 millió forint értékben értékesítettek egy veszprémi, egy dabasi, valamint egy pápai ingatlant, 2013-ban pedig egy váci ingatlan tulajdoni hányadát adták el 50 millió forintért.

Hozzátette továbbá, hogy további hatvan ingatlan jövőbeni (2014-ben, illetve 2015-ben történő) eladásáról született döntés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által jóváhagyott eljárási rend szerint. Ezek között van tizenkét fővárosi, szintén tizenkét nagykanizsai, valamint négy kaposvári, három egri, két pécsi, két veszprémi, két bánki, két aszódi, valamint további vidéki ingatlanok.

Demeter Mártának a honvédség bezárt raktárbázisaival kapcsolatos kérdésére Hende Csaba azt írta: a káli és a kalocsai ingatlanokról még nem született döntés, így az ingatlanok térítésmentes átadásáról sem, nem folynak egyeztetések, és konkrét megállapodások nem születtek.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×