Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Új stratégiát fogadott el az MSZP választmánya

A ma még párt nélküli, bizonytalan választók megnyerése, a meglévő szimpatizánsok elkötelezettségének erősítése és a szocialisták üzeneteinek hatékonyabb közvetítése a célja az MSZP stratégiájának, amelyet a párt választmánya szombaton fogadott el.

Erről Mesterházy Attila számolt be újságíróknak a tanácskozás után.

Elmondta, kiemelt témákat határoztak meg, így az MSZP a következő egy évben döntően az emberek megélhetési problémáira, szociális nehézségeire, a munkanélküliségre igyekszik válaszokat adni, de ezután sem hagyják szó nélkül a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokat.

Szólt arról, hogy a választmány - összhangban azzal, hogy délelőtt Bajnai Gordonnal, az Együtt-PM szövetség vezetőjével közös egyénijelölt-állításról állapodtak meg - felhatalmazást adott az MSZP megyei elnökeinek, hogy kezdjenek tárgyalásokat a "demokratikus ellenzéki" pártok helyi szervezeteivel. A mandátum a közös akciók szervezésén túl kiterjed a közös jelöltek kiválasztására a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon.

Mesterházy Attila azt mondta, az MSZP továbbra is úgy gondolja, hogy a demokratikus ellenzéknek közös listát kell állítania a jövő évi parlamenti választáson, ám erről Bajnai Gordonnal még nem váltottak szót.

Szintén idő előttinek tartotta azt, hogy az egyéni jelölteken milyen arányban osztozhat az MSZP és az Együtt 2014, illetve a lehetséges miniszterelnök-jelölt személyét firtató kérdést. Mint mondta, az egyeztetések azért fontosak, hogy lényeges kérdés legyen, ki az ellenzék kormányfőjelöltje, ma ugyanis a biztos pártválasztók között még a Fidesz vezet.

A stratégia célja az is - folytatta -, hogy a bizonytalan szavazók előtt is világossá tegyék, az ország állapotáért Orbán Viktor miniszterelnök felelős.

Szó volt még a választási felkészülésről, meghatározták a választókerületekben elvégzendő feladatokat: helyi problématérkép összeállítása, aktivisták toborzása, adatbázisgyűjtés, utcafelelősök kinevezése és egy mozgósítási terv összeállítása. Mindezt azzal indokolta a pártelnök, hogy a választás az egyéni körzetekben fog eldőlni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×