Infostart.hu
eur:
358.57
usd:
313.5
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Kutatásfejlesztés és iparpolitika lesz terítéken Gödöllőn

Kutatásfejlesztésről és iparpolitikáról tárgyalnak az uniós szakminiszterek az informális Versenyképességi Tanácsülésen kedden és szerdán Gödöllőn.

A 2014 utáni új kutatásfejlesztési politika lesz a fő témája az uniós miniszterek keddi informális gödöllői találkozójának - ismertette a Versenyképességi Tanács programját Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára elmondta: a témáról a szakminiszterek első alkalommal fejthetik ki a véleményüket. Az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: arról vélhetően nem tárgyalnak, mekkora források álljanak 2014 után e terület rendelkezésére.

Törekvés van arra, hogy a kutatásfejlesztésre fordítható uniós forrásokat minimum a jelenlegi szinten tartsuk vagy növeljük - tette hozzá.

Szerdán az ipari miniszterek informális tanácskozására kerül sor, ahol egyebek mellett a családi vállalkozásokról, az innovatív kis- és középvállalkozásokról, valamint a kkv-k finanszírozásának új eszközeiről is szó lesz - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Cséfalvay Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon adóoldalon kell kedvező környezetet teremteni a vállalati befektetések elősegítése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×