A büntetési tételek növelése helyett inkább a felderítési hatékonyság javításának és a következetes ítélkezési, ügyészi fellebbezési gyakorlatnak a kérdésével kellene foglalkozni - mondta az InfoRádió által megkérdezett büntetőjogász-professzor.

Tóth Mihály hozzátette: ma a lőfegyverrel, lőszerrel és a robbanóanyaggal, robbanószerrel való visszaélés, illetve a fegyverkereskedelem akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Molotov-koktélos támadások élet elleni cselekmények, amelyek elkövetői - akik az utóbbi időben ritkán kerülnek meg - ugyanakkor akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegethetők. Kérdés tehát, hogy mit lehet elérni a további szigorítással, hiszen az életfogytiglannál súlyosabb büntetést nem lehet kiszabni - magyarázta.

A szakértő hangsúlyozta: az utóbbi öt évben az ismertté vált erőszakos bűncselekmények - az emberölések, a testi sértések és a hivatalos személy elleni erőszakok - száma csökkent, a legfőbb probléma tehát nem az esetek elszaporodása. Ennek megfelelően arra kellene törekedni, hogy az ilyen bűncselekményeket pontosan felderítse a rendőrség, márpedig a rendőri jelenlét erősítésével javulhatnak a felderítési mutatók - fűzte hozzá.

Az ügyészség dolga a következetes fellebbezési gyakorlat alkalmazása, vagyis az enyhe büntetéseket megfellebbezése - jelentette ki Tóth Mihály. Megjegyezte, hogy ugyanez igaz a másod- és harmadfokú bíróságokra: feladatuk, hogy korrigálják az elsőfokú bíróságok ítéleteit, ha azok indokolatlanul enyhék. A Legfelsőbb Bíróságnak pedig egységes és szilárd elvi útmutatást kell adnia arra, hogyan kell az erőszakos fegyveres bűncselekményeket megítélni - közölte a büntetőjogász-professzor.