eur:
389.4
usd:
362.74
bux:
68118.53
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Visszaadni, vagy nem visszaadni?

Berlinben a kancellári hivatalban értekezlet kezdődött a náci korszakban elkobzott zsidó kulturjavakról. A döntés a hírek szerint nem csak német, hanem külföldi múzeumokat is érinthet.

A német kulturális miniszter vezetésével politikusok, múzeumigazgatók és művészeti szakértők vitatják meg az elrabolt műkincsek visszaszármaztatásának igencsak kényes kérdését, miközben a kárvallottak, illetve leszármazottaik egyre hangosabban sürgetik a törvénytelenül kisajátított műkincsek visszaadását.

A német tárcavezető egyszerű tapasztalatcserének nevezte a hétfőn kezdődött megbeszéléseket. Bernt Neumann alighanem így akarta ellensúlyozni azokat a jelentéseket, amelyek egyenesen válságcsúcsot emlegetnek.

Ugyanis nemcsak német, hanem külföldi múzeumokat is komolyan fenyeget az a veszély, hogy a kiállított tárgyak egy részét vissza kell szolgáltatniuk egykori tulajdonosaiknak, akiktől a náci uralom idején kobozták el azokat.

A kérdést az teszi különösen aktuálissá, hogy Ernst Ludwig Kirchner expresszionista festő 1913-ban készült Berlini utcakép című művéről nemrég kellett lemondania a német főváros egyik múzeumának, miután Berlin a festményt visszaadta az egykori zsidó tulajdonos leszármazottjának.

Szakértők szerint a Kirchner-kép csupán egyike annak a közel félszáz alkotásnak, amelyek a náci Németországban elkobzott képek közül még múzeumok falain lógnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

A megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48%-a alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és körülbelül 80 ezer forinttal tudják növelni megtakarításukat – derült ki az MBH Csoport reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A befektetett tőke biztonsága továbbra is vezető szempont a válaszadók között, noha az utóbbi évek inflációs környezetében ezzel együtt felértékelődött a hozam fontossága is. A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, tanácsok esetében pedig elsősorban a banki szakértőkre hallgatnak a megtakarítók. A megtakarítással rendelkezők aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt, havonta akár többször is tájékozódnak, informálódnak a befektetési lehetőségekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×