Kedden fejeződött be a pártok kampánya Katalóniában, a felmérések szerint a csütörtöki parlamenti választásokon szoros eredményre kell számítani. A közvélemény-kutatások szerint az első helyen a  függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) vezet 33 mandátummal, éppen hogy megelőzve – egy vagy két mandátummal – a második helyre becsült Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpártot. A dobogó harmadik helyére a leváltott katalán elnök, Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya)  27 képviselővel kerülhet be a törvényhozásba – számol be a brit The Independent.

A december 5-e óta zajló választási kampány fő témája a katalán függetlenség volt, kevés szó esett arról, hogy a pártok milyen egyéb elképzeléseket, például gazdasági vagy szociálpolitikai intézkedéseket valósítanának meg hatalomra kerülve. 

A 7,5 millió lakosú Katalóniában két nap múlva több mint 5,5 millió választópolgár dönthet az új parlamentről.

Oriol Junqueras, az ERC elnökjelöltje előzetes letartóztatásban van, ezért a Madridtól több mint 70 kilométerre, Estremerában lévő fegyintézet elé szerveztek egy kampányeseményt. Marta Rovira, a párt választási listájának második helyezettje azt mondta, hogy a lehető legközelebb akartak lenni vezetőjükhöz, akit szerintük azért zártak be, mert tudják róla, hogy ő a legjobb jelölt az elnökségre.

Carles Puigdemont, aki jelenleg Belgiumban van, online közvetítéssel vett részt pártja gyűlésein. A politikus azt mondta, hogy

leváltása ellenére is Katalónia elnökének tartja magát és a jövőben is az szeretne lenni.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a nap folyamán személyesen kampányolt pártja, a konzervatív Néppárt, és listavezetőjük, Xavier García Albiol mellett. A kormányfő  reggel videót osztott meg, amiben ezt mondta: „Hajnalodik Barcelonában, hajnalodik Spanyolországban, jó reggelt mindenkinek!”. A spanyol kormányfő azt is nyilatkozta, hogy ők védik a demokráciát, az alkotmányt, a törvényt, és képviselik „a jó oldalát ennek a történetnek.”

Amanece en Barcelona, amanece en España, juntos mejor. #21D pic.twitter.com/LyuBJVpM4J

— Mariano Rajoy Brey (@marianorajoy) 2017. december 19.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) listavezetője pedig a megbékélés mellett érvelt Cornella del Llobregatban, kijelentve: „nem fogadjuk el, hogy megosszák a népünket”, mert mindannyian Katalónia részei vagyunk.

• Az előrehozott parlamenti választások kiírását október 27-én jelentette be a spanyol miniszterelnök, miután feloszlatta a helyi törvényhozást és menesztette a katalán kormányt.
• A spanyol kormány korábban azzal fenyegetőzött, hogy életbe lépteti a spanyol alkotmány azon pontját, amelyik elveszi Katalónia mindennemű autonómiáját. Ezután történt, hogy a katalán parlament megszavazta a saját függetlenségét. 

Álhírek és félelmek

Az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke ugyanakkor korábban már kijelentette: Katalónia függetlenné válása dominóhatást válthat ki, és megnehezítené a kormányzást Európában, ezért nem szeretné, ha a régió elszakadna Spanyolországtól. Továbbá az uniónak a propagandáról szóló jelentése szerint a Katalóniában kibontakozott válság idejére felerősödött a dezinformálásra tett kísérletek száma angol, illetve orosz nyelven.

Nagy-Britanniában vizsgálták azt a feltételezést is, miszerint moszkvai pénzen működtetnek egy Londonba bejegyzett oldalt, amely kifejezetten a hamis hírek terjesztésére specializálódott. Kedden a brit parlament digitalizációért, médiáért és sportért felelős bizottság elnöke, Damian Collins a felszólalásában azt mondta, hogy 

a hamis hírek terjesztését a külföldi ügynökségek fegyverként használják a katalán választás alatt is.

A spanyol kormány támadta Julian Assange Twitter-bejegyzését is: Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter azt mondta, hogy a WikiLeaks alapítója „megpróbált beavatkozni és manipulálni”, amikor azt terjesztette, hogy a szeparatistákat elnyomják Spanyolországban. Manuel Valls volt francia miniszterelnök azt mondta, hogy az iszlamista terroristákat a függetlenségi mozgalom is erősítheti, ezért is például őrültség volna Katalónia függetlenségének a kikiáltása.

„Ez nem csak Spanyolország számára probléma, hanem egész Európa problémája is: nemzetállamok szövetsége vagyunk, és ha Spanyolország elpusztítja magát, az egy szörnyű jelzés Európa többi részének a Brexit-féle feszültségek és populista  Oroszország pillanatában” – mondta volt francia miniszterelnök. Hozzátette azt is, hogy a katalán helyzet fokozhatja a nacionalizmust a baszk régióban és Észak-Olaszországban is.

Katalónia lakosságának 15 százaléka muzulmán (515 ezer lakos), és néhányan amiatt is aggódnak, hogy a függetlenedés által felerősödött spanyol nacionalizmus ellenhatásaként az iszlám kisebbségnél is megkezdődhet a radikalizálódás.