Címke: európai parlamenti választások (63 cikk)

A választópolgárok egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat június 9-én, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti (EP-) képviselők választásán. A nemzetiségi választásra regisztrált szavazók pedig akár további három szavazólapot is kaphatnak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a héten elkezdte postázni azoknak a külföldön élő magyar választóknak a szavazási levélcsomagját, akik levélben voksolhatnak az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.

Az EP-listák május eleji erősorrendjét a Fidesz-KDNP vezette (39 százalék) megelőzve a Tisza Pártot (26 százalék) és a DK-MSZP-Párbeszéd közös listáját (17 százalék).

Az ellenzéki Jog és Igazságosság 19 mandátumot, a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció pedig 17 mandátumot szerezne az Európai Parlamentben, ha most tartanák az EP-választásokat – derült ki az egyik helyi napilapban közzétett felmérésből.

Az európai fiatalok 64 százaléka szavazni kíván a június 6. és 9. közötti európai parlamenti választásokon, a megkérdezett fiatalok 38 százalékának véleménye szerint a szavazás a leghatékonyabb módszer a véleménynyilvánításra - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett, fiatalok megkérdezésével készült Eurobarométer-felmérésből.

Tisztulni látszanak az elmúlt hetek folyamatai arról, ki, kivel, hol és milyen feltételekkel vitázna. Még mindig vannak azonban kitételek több párt részéről is.

Négy hét múlva, június 9-én tartják az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választását, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi képviselők választását.

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.

De vannak feltételek is.

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéki oldalnak országos tétet kell adnia a közelgő választásoknak. A Nézőpont Intézet elemzője viszont úgy látja, a voksolás tétje nem más, mint a háború.

Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány. A kevesebb mint két hónapnyi kampánnyal Magyarország az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Szombaton kezdődik az ajánlásgyűjtés az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választásra. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a jelölőszervezetek, amelyek szombat délelőtt át szeretnék venni az ajánlóíveiket, legkésőbb csütörtök 16 óráig nyújtsák be igényüket.

Az Euractiv európai médiaszervezet úgy látja, Magyar Péter pátja a választáson nem a kormánypártoktól, hanem az ellenzéktől "vesz el" mandátumokat.

Ha hihetünk a felmérésnek, akkor egyre többeket foglalkoztat a közélet, és választáson is rengetegen fognak részt venni.

A szerdán kezdődő kétnapos rendkívüli EU-csúcs fő témái között lehet az unió gazdasági versenyképessége és a közel-keleti helyzet változása is.

Ha most tartanák az EP-választásokat, akkor az ellenzéki ANO mozgalom lenne a győztes a szavazatok 27,5 százalékával. A június második hétvégéjén esedékes voksoláson a választópolgárok 41 százaléka járulna az urnákhoz – derült ki a Stem/Mark ügynökség felméréséből.

A miniszterelnök levelet küld az Európai Unió területén kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak.

Lapinformációk szerint a kormánypártok európai parlamenti képviselő-jelöltjeinek fele új arc lesz, a másik felük viszont a bevált veteránokból áll majd.

Teljes széttartás jellemzi az ellenzéki pártokat, amelyek a Fidesz helyett inkább egymást akarják legyőzni – így nyilatkozott az MSZP társelnöke az InfoRádióban. Kunhalmi Ágnes szerint változásra van szükség a politikai kultúrában is.

Mintegy száz nappal az európai parlamenti választások előtt a kegyelmi ügy hatására sem erősödtek a baloldali pártok – derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyről Rotyis Bálint, az intézet elemzője beszélt az InfoRádióban.