Egyre inkább szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival a vízügyi szakemberek - mondta Láng István.

"Az biztos, hogy nagyon érzékenyek vagyunk rá. Nagyon mellbe vágott, amikor szembe kellett nézni azzal, hogy mekkorák a mértékadó árvízszintjeink, hiszen olyan művekről derültek ki, hogy nem biztonságosak, amiről korábban azt gondoltuk. Az is szembenézés volt, hogy tavalyi és két-három évvel ezelőtti kisvízszint-rekordok dőltek meg. A rekordjainkat írja át, ilyen kis víz, vagy épp ellenkezőleg: ilyen nagy árvíz itt még nem volt. Ezzel minden nap szembesülünk, és ehhez igyekszünk alakítani a stratégiánkat."

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a vízügyi szakembereket is válaszlépésekre sarkallja.

"A vízügy válaszai a klímaváltozásra az árvízlevezetés, művek fenntartása, mederre vigyázás, tározó, amelyek a klímaváltozás tartalékai. A tározók arra valók, hogy a mértékadó árvízszintet kivezessék. A hagyományos nagyságú, rekordárvizeket le kell vinni a mederen. Az aszályra úgy készülünk, hogy integráljuk a védekezési rendszerünkbe, hogy egyrészt védekezünk és segítünk a gazdáknak, a másik pedig a tározóprogram: az időjárási egyenlőtlenségeket kiegyenlítjük a tározókkal és folyamatossá tesszük a vizek elérhetőségét."

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese arról is beszélt az Arénában, hogy napjainkban a földeket elárasztó belvíz, a folyók árvizei, illetve a Balaton szokatlanul magas vízállása ad feladatot a szakembereknek az átlagnál csapadékosabb téli-tavaszi időjárás miatt.
 
Az ilyenkor megszokotthoz képest háromszor több csapadék hullott februárban - az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint - és a prognózis a márciust is csapadékosnak ígéri. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese ennek ellenére az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy "jelenleg nincs olyan nagy belvíz".

"78 ezer hektár vízborítású mezőgazdasági és egyéb terület van jelenleg víz alatt, ha nem szivattyúznánk, akkor négyszer ennyi lenne. Ennek a mennyiségnek a stagnálásával számolunk, hiszen mi is abból a meteorológiai előrejelzésből indulunk ki, hogy eső lesz még."

A folyók árhulláma azonban levonulóban van.

"A Szolnok alatt tart az az árhullám, ami a Sajón, a Hernádon, a Bodrogon és a Tiszán jött le, ott azzal számolunk, hogy ki fog menni az országból. Attól függ, hogy a csapadék hol esik le és milyen közel van a folyóinkhoz."

Közben azonban a Balatonnál is kritikus helyzet alakult ki: egy-egy déli parti településen a tó kiáradó vize elöntötte a part menti telkeket. A balatoni helyzetet Láng István speciálisnak ítéli és a klímaváltozás rovására írja.

"Mindenki elfelejti, hogy volt nyolc év, amikor nem volt víz a Balatonban, a minimális, negyvencentis vízszintek voltak. Azt gondoltuk át, mi hoz nagyobb értéket a nemzetgazdaságnak: a nyári turizmus vagy a téli védekezés. Sokkal nagyobb jelentősége van a nyári turizmusnak, a megfelelő vízszintnek, sokkal nagyobb bevételt hoz az országnak és a környező településeknek is, ha tudjuk a vízkészletet biztosítani télen."

Ebben a speciális helyzetben gazdasági optimumra kell törekedni, hosszabb távon pedig fejlesztésekkel kell orvosolni a problémát - vélekedett az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.