Nem lehet hallgatói hozzájárulás, hiszen a hallgatói hozzájárulás szerepel a kérdésben. Tehát a kérdés nem a tandíj szót használja, ezt mi használjuk a köznapi nyelvben. A kérdésben az szerepel, hogy a hallgatói hozzájárulást akarja-e eltörölni az, aki igennel válaszol. Tehát ilyen hozzájárulást nem lehet bevezetni.

És ez arra is garancia, hogy a hallgatóknak nem kell hozzájárulniuk a képzésük költségéhez?

Nézze, a hallgatóknak mindig hozzá kell járulniuk a saját képzési költségeikhez. Amikor nem volt tandíj, ez akkor is így volt. Illetve ma sincs tandíj, mert majd bevezetik szeptembertől. Abból most még egy forint sem folyt be, ezért mindig jókat kuncogok azokon a véleményeken, hogy kiesik a forrás. Hiszen ma sincs benne, mert majd szeptembertől akarják szedni. De amikor én voltam egyetemista, volt albérlet, volt kollégiumi díj, kellett venni jegyzeteket és könyveket. Ha nyelvet akart az ember tanulni, azért fizetni kellett. A különórákért fizetni kellett. Ha az ember tanulmányutat akart tenni valahova külföldre, azért fizetni kellett. Hát végigdolgoztuk az egyetem melletti éveinket komoly fizikai munkával. Nem ártott az nekünk. Sosem volt az az érzésem, hogy aki egyetemre jár meg főiskolára, annak ingyen van az élet.

Elnök úr, azzal a lehetőséggel számol, hogy nem mind a három kérdésben lehet egyöntetű az igenek aránya? Mondhatják például a fiatalok azt, hogy jó, ne legyen tandíj, de legyen vizitdíj vagy fordítva. Az idősek, hogy ne legyen vizitdíj, de legyen tandíj.

Igen, a nemzedéki összefogásról tartok előadásokat országszerte, és arra próbálom rávenni a fiatalokat, hogy ha most nem is tűnik fontosnak nekik a vizitdíj meg a kórházi napidíj, gondoljanak a szüleikre meg a nagyszüleikre, támogassák őket. Az időseket pedig arra akarom rávenni mindenhol az országban, hogy fogadják el ezt a kinyújtott kezet, legyen nemzedéki összefogás, és segítsék a fiatalokat abban, hogy tanulhassanak, és buta pénzügyi akadályok ne rekesszék ki a szegény családban született, de tehetséges gyerekeket egyetemekről, főiskolákról, tehát támogassák a tandíj eltörlését. Tehát legyen nemzedéki összefogás, ennyit tudok tenni az ellen a forgatókönyv ellen, amit ön fölvázolt. A jó érzés meg a jó akarat Magyarországon még mindig sokkal erőteljesebb, mint az irigység vagy az egymásnak ugrasztó, politikának engedelmeskedő alantasabb ösztönök.

Érvelnek azzal ezeken a vitákon, hogy ami ingyen van, azt nem szoktuk becsülni?

Magyarország egy olyan ország, ahol az égadta világon semmi sincs ingyen. Ingyen lassan már a levegő sincs, hát állandóan fizettetnek. Sőt, lassan mindenért kétszer fizettetnek. Magyarországon azt mondani, hogy bármi is ingyen volna - hát ez meglepne.

Van köze a Fidesznek a TÁRKI nevének felhasználásával készült ál-közvéleménykutatáshoz?

A Fidesznek a saját nevéhez van köze. Amit csinálunk, azt a saját nevünkben tesszük.

Mi lesz a Fidesz első dolga a népszavazás eredményhirdetése után vasárnap este?

Elnökségi ülést hívtam össze, hiszen együtt várjuk az eredményt, és azonnal döntünk a teendőkről. Legutóbb már 95 százalékos készültségben voltak azok a törvényjavaslatok, amelyeket be akarunk nyújtani 10-én reggel a Parlament elé. A végleges döntést 9-én este kell meghozni. A választók iránti tiszteletből is, meg kabalából is úgy gondolom, hogy meg kell várni a végeredményt egy ilyen döntéssel, ne igyunk előre a medve bőrére, és ne érezzük magunkat olyan helyzetben, mint aki előre tudja, hogy miként fognak dönteni az emberek.

De ezek a törvények nyilván a népszavazással eltörölt intézményekre vonatkoznak?

Természetesen.

Ezen túlmenően is javasolnak törvényt? Az egészségbiztosítási rendszert azért érinti, hogyha nincs kórházi napidíj meg vizitdíj.

Igen, ezeknek a pótlásáról is rendelkezünk.

Ezek a rendszert érintő törvények?

Ezek szép kerek és egész törvények lesznek, amiket ön is meg fog ismerni, amikor benyújtottuk. Idő előtt nem tudok nyilatkozni róluk. Navracsics Tibor frakcióvezetőként felel ezeknek az előkészítéséért. Beszámolt, jól állunk, jó megoldásokat találtak a szakértőink, 10-én vitathatjuk.
Kell ezekben a törvényekben valamilyen újdonságot keresni? A Fidesznek volt javaslata az egészségbiztosítási rendszerre, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ezeket kidolgozta. Ez ott van a köztársasági elnöknél, bent van a parlamenti frakcióban.

Most egyelőre kisebbet markolunk, tehát azt akarjuk, hogy gyorsan hatályon kívül lehessen helyezni a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló törvényeket, de majd később, hosszabb távú javaslatokat is teszünk. Eddig ezzel nem voltam nagyon szerencsés. 2005 végén a saját indítványomat nyújtottam be a parlament elé, hogyha bár nem értettünk vele egyet, de ha már a kormány mindenképpen el akarja adni a Ferihegyi repteret, amiből befolyik 500 milliárd forint a magyar költségvetésbe, akkor azt ne szórjuk szét, ne tűnjön el kézen-közön, hanem tegyük bele egy egészségügyi reformalapba, és abból finanszírozzuk az egészségügy átalakítását. Ha azt megfogadták volna akkor ma lenne Magyarországnak ötszázmilliárd forintja arra, hogy az egészségügyet átalakítsa, korszerűvé tegye, hatékonnyá és ésszerűbb működésű keretek közé hozza, illetve alakítsa.

A népszavazás után a feltételezhetően eltörlendő intézmények azonnali megszüntetését javasolják vagy a következő költségvetési évtől való megszüntetését? Mert a szabad demokraták például ugyanebben a műsorban azt mondják, hogy törekedni kell arra, hogy ezt azonnal meg lehessen oldani.

Örülök, hogyha közelednek az álláspontok ebben az ügyben. Ha a nép kinyilvánította az akaratát, akkor a politikusoknak az a dolguk, hogy minél hamarabb érvényt szerezzenek ennek. Ha egyetértünk a szabad demokratákkal vagy a szocialistákkal, az jó hír.

A szocialisták egyelőre nem mondták ezt, csak a szabad demokraták.

Hát látja, optimista alkat vagyok, és már ezt is beleláttam. Hátha ez egy koalíciós álláspont lesz.

Egyelőre csak találgatások vannak arról, hogy egy, a Fidesz számára sikeres népszavazás után mi lesz a kormánykoalíció taktikája. Van, aki azt mondja, hogy igyekeznek a lehető leggyorsabban lezárni az ügyet és elfelejteni az egészet, hogy tudjanak tovább dolgozni. Mit tesz ebben a helyzetben a Fidesz?

Azt én sem tudom, hogy mi lesz a taktikájuk, de azon gondolkodom, hogy vajon számít-e ez. Szerintem nem számít. Aminek meg kell lennie, annak meg kell lennie. Tehát a törvényeket, a törvénymódosításokat végre kell hajtani, ez egy ügydöntő népszavazás, tehát a jogi következmények egyértelműek, azoknak érvényt kell szerezni. Én azt tanácsolom majd a kormánynak, hogy azért az eddigi politizálásnak a módszerén is alapvetően legyen változtatás, mert az lehetetlen, hogy újra és újra nekiszaladnak a falnak. Nyilvánvaló, hogy az orvosok, betegszervezetek, szakszervezetek kihagyásával nem lehet egészségügyi reformot megalkotni, legalábbis olyat, amely káoszt ne idézne elő, mint ahogy a mostani ezt tette. Aztán érdemes elgondolkodni azon, hogy muszáj-e sorba állni a nyaklevesekért. Az országnak is sokba kerül, meg nem is kellemes érzés senkinek se. Nemcsak a kormánynak, nekünk sem, akik nézzük. Most is mi lett volna a racionális magatartás? Látni való volt, hogy az igenek meg a nemek aránya az igenek javára óriási. A szocialistáknak szerintem testközeli élményeik is vannak a választókkal való találkozókból. Azt is látni lehetett, hogy meg lehet ugyan próbálkozni a dolog kisebbítésével, lehet azt mondani az embereknek, hogy ne menjenek el, de az emberek, ha fontosnak tartják a dolgot, elmennek. Több mint egymillió ember írta alá a kezdeményezést. Nem tudom, hogy jól látom-e és érvényes és eredményes lesz-e a népszavazás, de úgy látom, inkább igen. Tehát látható volt, hogy ez a végkifejlet igen valószínű. Ilyenkor az az értelmes magatartás, hogy az ember azt mondja, hogy kedves választópolgárok, volt egy elgondolásunk, szakmailag kidolgoztuk, láthatóan az önök támogatását ezzel nem tudtuk elnyerni, és látjuk, hogy van egy eszköz az önök kezében, amellyel ezt hatályon kívül tudják helyezni. Hát megváltoztatjuk. Vissza kell vonni. Miért kell állandóan ütközésig menni? Ugyanez a helyzet az egészségbiztosításról szóló törvénnyel is. Az emberek kezében van egy nagyon hatékony eszköz, amivel érvényt tudnak szerezni az akaratuknak. Miért kell megint törésig elvinni majd ősszel? Hát nem jobb lenne visszahozni a parlament elé, újra átgondolni ezt az egész egészségbiztosítási privatizálási ötletet és engedni a népakaratnak előre, nem a kényszernek utólag?

A törvényjavaslat kétszer volt a parlament előtt. A második verzióban változtattak rajta, ez most egy konszenzusos megoldás, elindították a munkát.

Konszenzusos megoldás a kormánypártok között. Én azt a konszenzust szeretem, amiben benne van az emberek véleménye is, ami ebben nincs benne. Ha túl vagyunk a 9-i estén és az igenek érvényesek, illetve a népszavazás eredményes és érvényes, az igenek aránya nagy, akkor érdemes átgondolni, hogy bele kell-e szaladni ősszel egy másik olyan népszavazásba, ahol már most előre látható, hogy a népakarat körülbelül milyen irányba fogalmazódik majd meg.

Az Albert-házaspár-féle népszavazásra gondol?

Igen. Az Albert-házaspár kérdésére több mint háromszázezer aláírás gyűlt össze. Lesz egy népszavazás, ha csak a kormány kellő időben eleget nem tesz az előre kiolvasható népakaratnak. Hát nem az volna a tisztességesebb, ésszerűbb és gazdaságosabb megoldás?

A Fidesz odaáll az Albert-házaspár népszavazási kezdeményezése mögé?

Egyelőre örülünk, ha a 9-ét túléljük, úgy el vagyunk fáradva, hogy alig állunk a lábunkon. Fújjuk ki magunkat. Az civil kezdeményezés. Én általában nem támogatom azokat a kezdeményezéseket, amelyek fölöslegesen pártosítanak kérdéseket. Az megint csak nem pártkérdés az egészségbiztosítás jövője, a civilek aktívak, fölemelték a zászlót, szurkoljunk nekik.