Érdekességek és tévhitek március 15-ről. Nem engedtünk a '48-ból? Katona Csaba, Inforádió, Aréna

A műsor támogatója a HOLD - Nem csak vagyont, kockázatot is kezelünk, 1994 óta. www.hold.hu

Milyen változásra mekkora társadalmi igény volt Magyarországon 1848 elején? Hogyan tekintettek Magyarországra a bécsi arisztokrácia tagjai? A reformkor kezdeményezéseinek milyen hatásai voltak a későbbi forradalomra? Milyen szerkezetű volt a társadalmi nyilvánosság? Hogyan jutottak el a hírek az emberekhez? Bécsi forradalom nélkül budapesti sem lett volna? A Habsburg-dinasztiától való elszakadás, a királyság felszámolása eredetileg nem volt célja a forradalomnak? A németül beszélő, Bécshez kötődő, anyagilag ellenérdekelt magyar arisztokrácia miért ébredt nemzeti öntudatra? Hogyan találtak egymásra a társadalom különböző rétegei, a nemesség, a polgárság és a parasztság? Mi az, amit megterveztek a forradalomból, és mi az, amit már az események sodrása vitt? A márciusi ifjak honnan verbuválódtak, kik voltak? Petőfi Sándor akkor mennyire volt fontos és ismert szereplője a történéseknek, és mi az, amit a későbbi korok értelmezései raktak rá ilyen-olyan okokból? Mi az, amit rosszul tudunk és tévhitként mesélünk tovább március 15-ról vagy a későbbi eseményekről és azok szereplőiről? A márciusi ifjak sörrel vagy borral koccintottak? Haynauék valóban sörrel ünnepeltek? Kik azok a fontos '48-as szereplők, akikre méltatlanul kevés fény jut az emlékezetpolitikában, pedig megérdemelnék? A nőknek milyen szerep jutott a forradalmi eseményekben? Milyen társadalmi elégedetlenség motiválta a honvéd hadsereghez csatlakozó önkénteseket? Milyen igény vezetett el a Kiegyezéshez? Hogyan változott meg az egyes történelmi szereplők megítélése 1849 után? Milyen volt például Kossuth Lajosé, aki az emigrációt választotta és a korban példátlanul hosszú ideig, 91 évig élt? Görgey Artúr megítélése most már a helyére került? Deák Ferencnek népszerűbbnek, vagy legalább ugyanolyan népszerűnek kellene lennie, mint Kossuth Lajosnak? Milyen utóhatásai voltak a Habsburg-birodalomra az elbukott magyar szabadságharcnak? A szabadságharc politikailag, hosszú távon győzött? A modern Magyarország 1848-ban született meg? Mi az, amit még nem tudunk 1848-ról és 1849-ről, de jó lenne tudnunk? A történelemoktatás megfelelően tanítja az 1848/49-es magyar forradalmat és szabadságharcot? Hogyan kell erről beszélni a fiataloknak, hogy nekik is érdekes és fontos legyen?

Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze az InfoRádió Aréna című műsorában 2024. 03. 14-én. A beszélgetőtárs Herczeg Zsolt. Podcast