Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Egy lépés a veleszületett betegségek kezelése felé – már a születés előtt

Kutatók „miniszerveket” növesztettek a terhesség kései szakaszában kinyert őssejtekből. Hogy mire jó mindez? Ezentúl jobban tudják nyomon követni a magzat fejlődését és új terápiákat fejleszthetnek ki a veleszületett rendellenességek születés előtti megfigyelésére és kezelésére.

A kutatás a Nature Medicine című szaklapban jelent meg. A londoni University College London és az elismert londoni gyermekkórház, a Great Ormond Street Hospital kutatói összetett sejteket, úgynevezett „szervszerű képződményeket”, másnéven organoidokat hoztak létre.

Ezek megőrzik a csecsemő biológiai információit – írta tudósításában az Independent című lap.

Ezek a háromdimenziós organoidok azért rendkívül hasznosak, mert segítségükkel megfigyelhető, hogyan működnek az egészséges és a betegség által sújtott szervek.

Így a terhesség késő szakaszában lévő magzat fejlődése és esetleges betegségeinek alakulása is nyomon követhető és a laborban tesztelhetők a potenciális gyógymódok.

Egy lépés a veleszületett rekeszizomsérv kezelése felé

A sokszor megmosolygott „brit tudósok” (valójában Nagy-Britannia-i és gyakran külföldi származású tudósok) kutatásának jövőbeli konkrét haszna az, hogy például

lehetővé válik például a veleszületett rekeszizom sérv (CDH) megfigyelése és kezelése.

Ez egy olyan rendellenesség, amikor a magzat rekeszizmában lévő lyuk miatt például a bél és a máj, a mellkasba tolódnak, akadályozva a tüdő egészséges fejlődését.

A CDH más és más módon hat az egyes gyerekekre, de a legtöb baba nehezen tud lélegezni, és oxigénmaszkot kell viselnie és műtéti beavatkozásra van szüksége

Mint Dr. Mattia Gerli, a University College London (UCL) Sebészet- és Műtéti Beavatkozásokat Kutató Osztálya tagja elmondta:

„keveset tudunk az emberi terhesség kései szakaszáról, ezért hihetetlenül izgalmas, hogy a prenatális gyógyítás új területeit nyitjuk meg."

Eddig az organoidokat vagy felnőtt őssejtekből vagy terhességmegszakítás után maradt magzati szövetekből nyerték.

Jogi gátak a kutatásban – nem nyúltak a magzathoz

Azt, hogy mikor lehet magzatmintákat venni, külön előírások szabályozzák, mivel több országban politikai és etikai viták tárgya a magzati őssejtek felhasználása.

Az Egyesült Királyságban ez a fogantatás utáni 22. hétig lehetséges, ami a terhesség megszakításának törvényes határideje, de az Egyesült Államokban például teljesen illegális a magzatból történő mintavétel.

A szabályozás miatt a normális emberi fejlődés tanulmányozása a 22. hét után korlátozott, ahogy a veleszületett betegségek vizsgálata is – épp egy olyan szakaszban, amikor még lehetőség lenne a kezelésükre.

A UCL és a Great Ormond Street Hospital kutatói ezt úgy „kerülték meg”, hogy a magzatvízbe került őssejteket vontak ki és használtak (ez védi a terhesség ideje alatt a méhben a születendő babát). Mivel a rutin terhesség vizsgálat mellett elvégzett procedúra fizikailag nem érintette a magzatot, nem sértették meg a szabályozást.

A tüdő, vese és belek kései magzati fejlődését tudták figyelni

Az volt az elméletük, hogy ezekből az őssejtekből is tudnak mini-szerveket növeszteni.

Úgynevezett RNS-szekvenálás útján ezután meghatározták, hogy egy-egy őssejt a magzat mely szervéből – tüdő, vese, bélek – származott és ezekből növesztettek olyan 3D-s organoidokat, amelyek rendelkeztek ezeknek a szöveteknek a funkcióival.

A csapat ezek után a belgiumi KU Leuven kutatóival együttműködve tanulmányozta a rekeszsérvben szenvedő csecsemők fejlődését,

A tőlük származó, kezelés előtti és utáni miniszerveket egészséges csecsemőkből származó organoidokkal hasonlították össze, hogy tanulmányozzák a különböző csoportok biológiai jellemzőit.

Van eredménye a kezelésnek

A vizsgálat jelentős fejlődésbeli különbségeket talált az egészséges és a kezelés előtti rekeszsérves organoidok között.

A kezelés utáni csoport „mini-szervei” azonban sokkal közelebb álltak az egészségesekhez, amivel meg tudták becsülni, hogy sejtszinten mennyire hatékony a terápia.

Paolo de Coppi NIHR professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta: „első ízben tudtunk (már kialakult, „veleszületett”) betegséget vizsgálni még a gyermek születése előtt”

A rekeszizomsérv diagnózis eddig általában képalkotó vizsgálatokon, például ultrahangon vagy MRI-n és genetikai elemzéseken alapult.

„Amikor találkozunk az érintett családokkal, gyakran nem tudunk sokat mondani nekik a kimenetelről, mert az minden eset más és más” – fejtegette.

„Nem állítjuk, hogy most már képesek vagyunk többet mondani, de az, hogy vizsgálni tudjuk a prenatális organoidokat az első lépés afelé, hogy részletesebb prognózist tudjunk adni, és remélhetőleg hatékonyabb kezeléseket tudjunk nyújtani a jövőben”

- mondta.

A kutatók azt mondják, hogy bár a módszert még nem próbálták ki más rendellenességeken, de lehetséges, hogy más, a tüdőt érintő bajokat – például a cisztás fibrózist- vagy a vese- és bélrendszeri betegségeket is vizsgálni tudják majd – úgy, hogy nem kell abortusz után felhasznált magzatok sejtjeit felhasználni.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×