6 °C
A 63 éves Marc Gauthier gyakorlatilag szobafogságban élte az életét, egészen addig, amíg a Lausanne-i Egyetemi Kórházban (CHUV) meg nem kapta a bőre alá operált eszközt. Ez a hátgerincre helyezett elektródamezőből áll – írta a Reuters. A hasizom feletti bőr alá helyzett elektromos impulzusgenerátor segítségével az úgynevezett „neuroprotézis” stimulálja a gerincvelőt és így működésbe hozza a lábizmokat.
Mint a franciaországi Bordeaux-ban élő Marc elmondta, az implantátum megváltoztatta az életét.
„Most már független vagyok, ki tudok lépni az otthonomból, dolgokat tudok intézni – a saját lábamon”
– mesélte.
Az eszközt egy svájci kutatócsoport fejlesztette ki, Grégoire Courtine, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) neurológus professzora vezetésével. A kutatást – amelynek leglátványosabb eredménye a francia férfi drámai módon javult mobilitása – a Nature Medicine tudományos szaklapban publikálták, november 6-án.
Mi a Parkinson-kór és hogyan korlátozza a mobilitást?
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amelyet az agyban lévő idegsejtek elsorvadása okoz. A kór egy progresszív betegség, amely a tünetek széles skáláját idézi elő, beleértve a mozgáskorlátozottságot és a mozgási nehézségeket. A Parkinson-kórhoz különböző fizikai és pszichés tünetek társulnak.
A leggyakoribb és azonosítható tünetek az spontán remegés, a lassú mozgás, a merev izmok és végtagok, amitől néha a beteg hirtelen „lefagyhat” mozgás közben.
Ezért megnő az elesés kockázata – amit például különböző kapaszkodók felszerelésével vagy a szőnyegek rögzítésével lehet minimalizálni otthon. Az önálló mozgást eddig járókeretek és kerekesszékek segítették.
Az egyéb tünetek közé tartozik még az egyensúly- és emlékezetvesztés és a betegség nyomán depresszió és szorongás alakulhat ki – írja egy, a betegek mobilitását javító eszközöket gyártó cég portálja.
A Parkinson-kór bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 50 éves és idősebb felnőtteknél fordul elő. Egyelőre nem tudják gyógyítani, de kezelésekkel lehet a tüneteket enyhíteni és egyes eszközök segítenek a betegnek függetlensége megőrzésében. A novemberben bemutatott implantátum is ezek közé tartozik.
Mivel a Parkinson-kór befolyásolja a mozgást és a testtartást, megnő az elesés kockázata. Ezért fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk.
Hogyan fejlesztették ki az implantátumot?
A Nature Medicine-ben megjelent úttörő tanulmányban a kutatók egy olyan innovatív neuroprotézist mutattak be, amelyet a Parkinson-kór késői stádiumában lévő betegekre terveztek. Az eszközt először majmokon tesztelték.
Este dispositivo experimental le devolvió la capacidad de caminar a un paciente con Parkinson.
— La Tercera Video (@LaTerceraTV) November 9, 2023
Desarrollado por neurocientíficos en Suiza, permitió que Marc Gauthier volviera a caminar hasta 6 kilómetros sin ayuda. ¿Cómo funciona la “neuroprótesis”? Acá te lo contamos ? pic.twitter.com/RCUAsq6ZvB
A „protézis” az úgynevezett epidurális elektromos stimuláció (EES) révén kapcsolgatja ki-be az izmok mozgatásáért felelős motoneuronokat, tehát valós időben, járás közben küld jeleket a láb eme idegsejtjeinek.
Az eszköz kifejlesztése azért is nagy hír, mert a késői stádiumban lévő Parkinson-kór gyakran vezet olyan súlyos mobilitási nehézségekhez, amelyeket már nem lehet kezelni a jelenlegi terápiákkal. Ezért volt a tudósok célja, hogy egy olyan protézist hozzanak létre, amely előidézi a gerinc úgynevezett lumboszakrális részének járás közbeni aktiválását. Ami sikerült is: a neuroprotézis továbbá csökkentette a járási nehézségeket, helyreállította a láb motoneuronjainak természetes aktivációját, javította a testtartást és csökkentette a gerinc görbületét járás közben.
A spinal cord #neuroprosthesis targeting leg motor neurons in real-time improves walking and reduces freezing of #gait in nonhuman primate models and in one individual with advanced #Parkinson’s disease. @_Neurorestore @EdMoraud @gcourtine https://t.co/jfBNOYAB7G
— Nature Medicine (@NatureMedicine) November 15, 2023
Ugrás az életminőségben
Az eszközzel jelentősen javult a vizsgált Parkinson-kóros betegek életminősége. Például további segítség nélkül, több kilométeres sétákat tudtak tenni – ezt értékelte igazán a bordeaux-i Marc Gauthier is. A kísérleti eremények javulást jeleztek az állóképesség és az egyensúlyérzék terén, derült ki a Nature Medicine-ben megjelent kutatásból.
Az implantátumot tervező cég vezérigazgatója elmondta, hogy bár az eszköz hasonlít a beültethető defibrillátorokhoz és a fájdalomcsillapításra használt eszközökhöz, teljesen egyedi és adaptív módon célozza meg a gerincvelőt.
"Kinézetre hasonlít más eszközökhöz, de olyan terápiát kínál, amely ma még nem létezik" – mondta.
Courtine professzor csapata közben azt tervezi, hogy jövőre hat új betegen végez klinikai teszteket.
"Ha ezzel a terápiával az emberek nagyobb önbizalmat szereznek, és önállóan tudnak sétálni, jobb szociális interakciókat tudnak folytatni, és több dolgot tudnak csinálni, az óriási pluszt jelent a mindennapi tevékenységeik és az életminőségük szempontjából" – mondta Jocelyne Bloch, a Gauthier műtétjét végző idegsebész.
Step into the future of #human potential in the #WFNS2023 plenary session with Grégoire Courtine and Jocelyne Bloch as they discuss Implantable #Technologies to Regulate #Neurological Functions!@_NeuroRestore @Neuro_X_EPFL @gcourtine pic.twitter.com/wPSW7Sb4eM
— WFNS 2023 (@WFNS2023) November 16, 2023
Mindez jó hír a Parkinson-betegeknek. A WHO szerint az elmúlt 25 évben duplájára ugrott az esetek száma és 2019-ben több mint 8,5 millió embernél állapították meg a kórt.
