Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
334.68
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hmejim, 2016. március 16.Az orosz védelmi minisztérium honlapja által közreadott képen két orosz Szu-35-ös vadászbombázó felszáll a szíriai Latakia melletti Hmejmim légi támaszponton 2016. március 16-án. Az orosz elnök két nappja rendelte el a Szíriában harcoló orosz katonai egységek fő részének kivonását. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium honlapja/Vagyim Grisankin)
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium honlapja/Vagyim Grisankin

Az oroszok az ellentámadás átgondolására késztethetik az ukránokat

Oroszország egy olcsó megoldással akarja megzavarni az ukrán légvédelmet, megterhelni a Kijevet támogató nyugati államokat és választ adni saját rakétahiányára – azzal, hogy egyre több, úgynevezett siklóbombát vet be.

Március 24-én egy új orosz fegyver debütált az ukrajnai háborúban. A légifölény megszerzésére eddig képtelen orosz légierő fejlett, Szu-35-ös gépei bombatámadásokat intéztek a Harkivtól északra, az orosz határ közelében fekvő Szumi körzetben. Ez volt az első, széleskörben említett eset, amikor nagyszámú, úgynevezett siklóbombát vetettek be – amelyeket Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője „különösen nagy fenyegetésnek” nevezett.

A 11 siklóbomba ledobása az oroszok válasza volt arra, hogy fogytán vannak a cirkálórakétáknak és harci gépeik félnek az ukrán légvédelem célkeresztjébe kerülni. Egyébként ilyen bombát „ejtett le” tévedésből az orosz Belgorodra egy harci gép. Egyes híradások szerint a május 8-i légitámadások során is sok siklóbombát vetettek be ukrán célpontok ellen.

Ezek a fegyverek gyakorlatilag kinyíló szárnyakkal ellátott hagyományos, és alacsony technológiájú bombák – amelyeket azonban az arcvonaltól messzebb is el lehet indítani, megóvva a harci gépeket a légvédelmi rakétáktól. Ráadásul, nincs hőjelük, alacsonyan repülnek, ezért a radarok csak nehezen tudják befogni őket. Emellett az oroszok zavarják is az ukrán radarokat, ezért az ukránoknak csak kevés idejük van célba venni a bombákat.

A Telegraph című brit lap – ukrán katonai forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az orosz erők naponta 20 ilyen bombát indíthatnak, amelyek bevetése a készülő ellentámadás átgondolására késztetheti az ukrán oldalt. Az ukránoknak így is kevés közép- és nagy hatótávolságú védelmi rakétarendszerük van, a kishatótávolságú rakéták pedig jobbára a frontvonalon vannak. A nagy hatótávolságú rendszereket közben a városok védelmére mozgósították.

A legprimitívebb, még szovjet bombákból átalakított siklóbombákra is navigációs rendszert szerelnek, amely segít a célra való rávezetésben. Vannak olyan modellek, így az UPAB-1500B-E, amelyet már így is terveztek – írja a Telegraph.

A Wavellroom brit katonai blog és podcast megemlíti a bomba szokatlan aerodinamikai formáját, azt, hogy az orosz INS/GLONASS rávezető rendszert használja és hogy a céltól maximum 10 méterre tud becsapódni, miközben 50km távolságból indítható.

Szakértők szerint az oroszok siklóbombákból többet és gyorsabban tudnak gyártani, nagyobb veszélynek kitéve az ellentámadásra készülő ukrán erőket. Ez pedig egyesek szerint felveti a kérdést, hogy a hátországban a városokat védő rakétákat nem kéne-e az ellentámadás támogatására bevetni. Ez viszont kockázatos lépés – különösen a hétfői, masszív orosz rakéta- és dróntámadások tükrében.

Ráadásul, az ajándékba kapott Patriot és más rendszerek drágák és drága muníció is. Ezért egyes kommentátorok újra felvetik, hogy Ukrajnának modern, nyugati harci gépekre van szüksége. Azt viszont kétségbe vonják, hogy az oroszok siklóbombás újítása egymagában megfordíthatja-e a háború menetét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×