Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.58
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a cseh hivatali partnerével, Jan Lipavskyval közösen tartott sajtóértekezleten Prágában 2022. március 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Moszkva nyíltan megfenyegette Litvániát a kalinyingrádi blokád miatt

Oroszország “következményekkel” fenyegette meg Litvániát, amiért az szerinte mostantól blokkolja a kereskedelmi tranzitforgalmat az orosz főterület és a Balti-tenger partján fekvő és földrajzilag elszigetelt kalinyingrádi körzet között.

Litvánia megtiltotta Oroszországnak, hogy egyes árukat vasúton szállítson a Balti-tengeri kalinyingrádi körzetébe. Az Immanuel Kant német filozófus szülővárosát, az egykori Königsberget körülvevő terület közel 500 kilométerre nyugatra fekszik az orosz határtól.

A náci Németországtól elhódított régió stratégiai fontosságú Moszkva számára, mert a Balti-tengeri flotta otthona. Viszont

a terület két NATO-tagállam, Litvánia és Lengyelország közé ékelődött, és ellátása nagyban függ a Litvánián keresztül történő vasúti szállítástól.

A litván vezetés most közölte, hogy csak az Ukrajna megtámadása után bevezetett Moszkva-ellenes szankcióknak tesz eleget. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter úgy fogalmazott: „Litvánia nem csinál semmit, június 17-én életbe léptek az EU-szankciók.”

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára viszont a területre látogatva „ellenséges cselekedetnek” minősítette az úgynevezett blokádot, amelyet „Litvánia a Nyugat nyomására léptetett életbe, a nemzetközi jogot megsértve”.

„A közeljövőben megfelelő válaszlépésekre számíthat, amelyeknek negatív hatásuk lesz a litván lakosságra” – mondta Patrusev, nem részletezve fenyegetését. Kedden Moszkvában a külügyminisztériumba kérették az Európai Unió ottani nagykövetét.

Egyértelmű, hogy nincs blokád,

mondta később Markus Ederer nagykövet, és ezt ismételte meg Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is, aki azt mondta: csak az unió által szankcionált termékek áthaladását tiltják meg a területükön. A háromoldalú tranzitegyezmény továbbra is él, és továbbra is át lehet szállítani a nem szankcionált árukat – fejtegette.

Ami viszont nem mehet, az például az öntöttvas, acél, a sugárhajtóművek üzemanyaga, a kerozin, a légi és űrkutatási ágazathoz kapcsolódó termékek. Továbbá a szén és az építőanyagok – összesen 66 oldalon felsorolt 23 tétel.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon megnehezítik a kalinyingrádiak számára a légi közlekedést, miközben az orosz gépek már így is kerülőúton tudtak csak az európai légtérhasználati tilalmak miatt eljutni az orosz légtérbe – a szokásosnál több üzemanyagot elégetve.

A kalinyingrádi kormányzó szerint a vasúton küldött áruk felét blokkolhatják az intézkedések.

Erik Mamer brüsszeli EU-szóvivő szerint viszont a litvánok helyesen interpretálják az Oroszország elleni uniós szankciókat.

A kérdés, hogy mit tehet Moszkva Litvánia ellen, amikor a kis ország számára védelmet ad NATO-tagsága. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azzal kerülte el a beismerést, hogy nem sokat, hogy közölte: „ez egy példa nélküli lépés, ez mindennek a megsértése. A helyzet nagyon komoly és nagyon mély elemzésre van szükség, mielőtt a bármilyen választ adnánk.”

Oroszország ugyanakkor korábban atomtöltet hordozására alkalmas Iszkander rakétákat telepített a körzetbe.

Nyitóképünkön Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a cseh hivatali partnerével, Jan Lipavskyval közösen tartott sajtóértekezleten Prágában 2022. március 17-én.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×