Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Isztambul, 2017. június 28.Kártékony számítógépes programok terjedését követi egy elemző Isztambulban 2017. június 28-án. Az előző napon hackerek kibertámadást indítottak a Petya néven ismert zsarolóvírussal, amely világszerte károkat okozott állami és magánvállalatok szerverében. (MTI/EPA/Erdem Sahin)
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Moszkvát nem izgatta fel az amerikai kibertámadások híre

Valóban több támadás intézett az Egyesült Államok az orosz energiahálózat ellen? A hétvégén erről írt a New York Times. Trump elnök tagadta és hazaárulásnak nevezte az állításokat, orosz részről nem erősítették meg azokat.

Egy dühös Donald Trump zúdított Twitter-válaszokat a New York Times cikkére, amely szerint az Egyesült Államok fokozta a kibertámadásokat az orosz energiahálózat ellen. A lap kormányilletékeseket idézve azt írja, az amerikaiak "minden korábbinál agresszívebb" és potenciálisan bénító szoftvert eresztettek rá az orosz energiahálózatra és más célpontokra.

A cél részben az hogy figyelmeztessék az oroszokat, részben hogy teszteljék: konfliktus esetén hogyan tudnak kiberfegyvert bevetni Moszkva ellen.

Trump "virtuális hazaárulásnak" nevezte a cikket egy "egykor nagynevű, de most akár az országnak is ártó híreket kétségbeesetten kutató újság" részéről. Az amerikai média viszont már nemcsak a politika közösségi média útján történő manipulálásával és a Trumpnak előnyös információ szivárogtatásával vádolja Moszkvát, hanem azzal is, hogy egy ukrajnai "főpróba" után célba vette az amerikai energiahálózatot.

Paul Nakasone tábornok, a Pentagon Kiberparancsnokságának főnöke azt mondta: "behatoló védelemre" van szükség az "ellenség hálózataiba". A New York Times arra is utalt, hogy a parancsnokság elnöki jóváhagyás nélkül is felléphet és ennek jogi alapját egy, a Kongresszus által jóváhagyott törvénybe „csúsztatták bele”.

"Az, hogy milyen mélyen ásta be magát Amerika az orosz hálózatba és hogy lehetséges lesz-e sötétségbe borítani Oroszországot vagy megbénítani a hadseregét, csak akkor derül ki, ha aktiválják a kódot" – jegyezte meg a lap.

Mike Pompeo külügyminiszter vasárnap a Fox Newsnak nyilatkozva nem tagadta az állításokat, és az elnök ellenfelei számára ironikusan hangzó módon azt mondta: a Trump-kormányzat világosan értésre adja: senki sem avatkozhat be az amerikai választásokba.

"Jó lett volna, ha az előző kormányzat is ezt tette volna" - szúrt oda Barack Obama előző elnöknek. Bírálta a New York Timest is, mondván, hogy az szükségtelenül kiadta egy neki dolgozó ügynök nevét. Vasárnap Moszkva nem reagált a bombahír-értékű tudósításra. Az állami tévé híradója, a Vesztyi viszont úgy interpretálta azt, hogy "az Egyesült Államok Trump beleegyezése nélkül megtámadta Oroszországot".

A RIAFAN szövetségi hírügynökség által előszeretettel megszólaltatott Andrej Ivanov politológus szerint ugyanakkor az amerikai kibertámadások "valószínűleg csak próbaüzemmódban futhatnak".

Ha nem így lenne, akkor először orosz forrásokból jött volna a hír. Ivanov szerint nem titok, hogy a nagyhatalmak kiberfegyver használatát és a hekkertámadások elleni védekezés módjait elemzik. De volt-e ilyen támadás? Szerinte ez kétséges.

Hozzátette, "egy dolog szankciókat bevezetni, teljesen más részt venni egy ország létfontosságú rendszereinek aláásásában... ez a történet inkább az amerikai belpolitikai harc eredménye".

"Ismert, hogy a New York Times vehemensen Trump-ellenes és azt akarja demonstrálni, hogy az elnök képes átlépni bármilyen küszöböt, valójában azonban a globalista demokraták képesek bármire, ez a cikk egyfajta programdeklaráció a részükről" – közölte az orosz politológus.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×