Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Isztambul, 2017. június 28.Kártékony számítógépes programok terjedését követi egy elemző Isztambulban 2017. június 28-án. Az előző napon hackerek kibertámadást indítottak a Petya néven ismert zsarolóvírussal, amely világszerte károkat okozott állami és magánvállalatok szerverében. (MTI/EPA/Erdem Sahin)
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Moszkvát nem izgatta fel az amerikai kibertámadások híre

Valóban több támadás intézett az Egyesült Államok az orosz energiahálózat ellen? A hétvégén erről írt a New York Times. Trump elnök tagadta és hazaárulásnak nevezte az állításokat, orosz részről nem erősítették meg azokat.

Egy dühös Donald Trump zúdított Twitter-válaszokat a New York Times cikkére, amely szerint az Egyesült Államok fokozta a kibertámadásokat az orosz energiahálózat ellen. A lap kormányilletékeseket idézve azt írja, az amerikaiak "minden korábbinál agresszívebb" és potenciálisan bénító szoftvert eresztettek rá az orosz energiahálózatra és más célpontokra.

A cél részben az hogy figyelmeztessék az oroszokat, részben hogy teszteljék: konfliktus esetén hogyan tudnak kiberfegyvert bevetni Moszkva ellen.

Trump "virtuális hazaárulásnak" nevezte a cikket egy "egykor nagynevű, de most akár az országnak is ártó híreket kétségbeesetten kutató újság" részéről. Az amerikai média viszont már nemcsak a politika közösségi média útján történő manipulálásával és a Trumpnak előnyös információ szivárogtatásával vádolja Moszkvát, hanem azzal is, hogy egy ukrajnai "főpróba" után célba vette az amerikai energiahálózatot.

Paul Nakasone tábornok, a Pentagon Kiberparancsnokságának főnöke azt mondta: "behatoló védelemre" van szükség az "ellenség hálózataiba". A New York Times arra is utalt, hogy a parancsnokság elnöki jóváhagyás nélkül is felléphet és ennek jogi alapját egy, a Kongresszus által jóváhagyott törvénybe „csúsztatták bele”.

"Az, hogy milyen mélyen ásta be magát Amerika az orosz hálózatba és hogy lehetséges lesz-e sötétségbe borítani Oroszországot vagy megbénítani a hadseregét, csak akkor derül ki, ha aktiválják a kódot" – jegyezte meg a lap.

Mike Pompeo külügyminiszter vasárnap a Fox Newsnak nyilatkozva nem tagadta az állításokat, és az elnök ellenfelei számára ironikusan hangzó módon azt mondta: a Trump-kormányzat világosan értésre adja: senki sem avatkozhat be az amerikai választásokba.

"Jó lett volna, ha az előző kormányzat is ezt tette volna" - szúrt oda Barack Obama előző elnöknek. Bírálta a New York Timest is, mondván, hogy az szükségtelenül kiadta egy neki dolgozó ügynök nevét. Vasárnap Moszkva nem reagált a bombahír-értékű tudósításra. Az állami tévé híradója, a Vesztyi viszont úgy interpretálta azt, hogy "az Egyesült Államok Trump beleegyezése nélkül megtámadta Oroszországot".

A RIAFAN szövetségi hírügynökség által előszeretettel megszólaltatott Andrej Ivanov politológus szerint ugyanakkor az amerikai kibertámadások "valószínűleg csak próbaüzemmódban futhatnak".

Ha nem így lenne, akkor először orosz forrásokból jött volna a hír. Ivanov szerint nem titok, hogy a nagyhatalmak kiberfegyver használatát és a hekkertámadások elleni védekezés módjait elemzik. De volt-e ilyen támadás? Szerinte ez kétséges.

Hozzátette, "egy dolog szankciókat bevezetni, teljesen más részt venni egy ország létfontosságú rendszereinek aláásásában... ez a történet inkább az amerikai belpolitikai harc eredménye".

"Ismert, hogy a New York Times vehemensen Trump-ellenes és azt akarja demonstrálni, hogy az elnök képes átlépni bármilyen küszöböt, valójában azonban a globalista demokraták képesek bármire, ez a cikk egyfajta programdeklaráció a részükről" – közölte az orosz politológus.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×