Infostart.hu
eur:
393.65
usd:
341.01
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay

Az egyházak nem mentek el a keresztényüldözésről szóló kiállítás megnyitójára

Münchenben, a magyar főkonzulátus kultúrtermében kiállítás nyílt a keresztények üldözéséről a Közel-Keleten. A jövő hónap közepéig megtekinthető kiállítás megrendezésében a bajorországi kormánypárthoz, a Keresztényszociális Unióhoz, a CSU-hoz közel álló Hanns-Seidel Alapitvány is fontos szerepet játszott.

A kiállítást megnyitó beszédében Johannes Singhammer, a német törvényhozás korábbi alelnöke, hangsúlyozta, hogy világviszonylatban a legnagyobb méretű üldözést a keresztények szenvedik el. A Közel-Kelet polgárháború sújtotta térségében, de Afrika és Ázsia több országában is naponta átlagosan tíz embert ölnek meg keresztény hitük miatt.

Mint Johannes Singhammer elmondta, ez a téma alig szerepel a nemzetközi médiában, így a német hírközlő szervek is csak elszórva tesznek említést a kiváltképpen muszlim országokban történő keresztényüldözésről. Feltehetően ezzel függhet össze, hogy az egyéni sorsok és a kulturális örökség pusztulását bemutató tárlat megrendezése elől valamennyi müncheni kiállítóterem elzárkózott. Elutasító válaszukban azzal érveltek, hogy semmi esetre sem akarják megsérteni a bajor földön élő muszlimok érzékenységét.

Feltűnő volt az is, hogy a megnyitóra meghívott katolikus és protestáns egyházi személyiségek sem jöttek el, de nem is képviseltették magukat.

Jól értesült források szerint a katolikus és a protestáns felekezeti vezetők attól tartanak, hogy egy ilyen jellegű kiállítás esetleg hátrányosan érinti az iszlám hitűek integrálására kezdett állami és polgári szintű erőfeszítéseket. Holott, mint a Hanns-Seidel-Alapítvány nevében felszólaló Wolfgang Krug kifejtette, még Németországban is, a Sziriából vagy Irakból érkezett muszlimok a menekült-otthonokban gyakran támadnak rá keresztény migránsokra.

A Washingtont, New Yorkot és Rómát is megjárt vándorkiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum kurátorai fényképekből, tárgyakból valamint hivatalos statisztikákból állították össze, ezeket közvetlenül olyan személyektől és egyházi intézményektől kapták, amelyek magukon tapasztalták a rombolás és pusztítás nyomait.

A kiállításról távozóban a látogatón az a benyomás lesz úrrá, hogy a nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Keleten dúló fegyveres összetűzések hatására lassan teljesen elhalnak, és ez súlyos csapást mér az egyetemes emberi civilizációra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Stagflációs árnyék és bizonytalan de-eszkaláció: erre figyelnek most a befektetők

Stagflációs árnyék és bizonytalan de-eszkaláció: erre figyelnek most a befektetők

A mögöttünk álló héten a közel-keleti konfliktus és a 112 dollár fölé pattanó olajár határozta meg a tőkepiaci hangulatot, ami a globális jegybankok kamatcsökkentési terveit is érdemben átírhatja. Donald Trump ellentmondásos kommunikációja és a de-eszkaláció körüli bizonytalanság csak fokozták a részvénypiacokon a stagflációs félelmeket. A most induló héten a feszült geopolitikai helyzet mellett a keddi hazai MNB kamatdöntés, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi inflációs és beszerzésimenedzser-adatok adják majd meg az irányt a befektetőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×