eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Új fordítása lesz a Miatyánknak Franciaországban

Az ökumenizmus kiemelkedő eseményének számít Franciaországban, hogy a reformátusokat és evangélikusokat tömörítő Francia Egyesült Protestáns Egyház elfogadta a francia Katolikus Püspöki Konferencia által javasolt Miatyánk új fordítását.

Amikor a francia Katolikus Püspöki Konferencia 1966. január 4-én bemutatta a szentmiséken használandó, úgynevezett liturgikus Biblia francia nyelvű fordítását, azon számos pap, teológus és a hívek egy jelentős része felháborodott, különösen a Miatyánk hatodik kérésének új, sokak szerint istenkáromló változata miatt.

A szóban forgó fordítás, amelyet a mai napig használnak a szentmiséken, úgy hangzik ugyanis, hogy „ne vígy minket kísértésbe”, ami homlokegyenest ellenkezik azzal a változattal, amelyet a franciák a latin misézés évszázadaiban, hivatalosan nem rögzített, de mindenki által elfogadott módon használtak, és amely úgy hangzott, hogy „ne engedjen – mármint isteni Fölsége – elbuknunk a kísértésben”. Isten hagyományos francia megszólítása ugyanis a II. Vatikáni zsinatig magázódva történt, és történik egyébként a mai napig a latinul miséző hívek körében.

A „ne vígy minket kísértésbe” fordítást tehát bevezetése óta vitatja a francia katolikusok egy jelentős része, akik az évszázados tanításokra hivatkozva hangsúlyozzák: nem az Atya kísért, hanem a kísértő, azaz a Sátán. A szűnni nem akaró viták láttán a francia Püspöki Konferencia húsz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy egy új fordítással feloldja a feszültséget. A munka 2013. őszére készült el, és a teológusokból álló fordító gárda a "ne engedd, hogy kísértébe essünk" formulát javasolta, amelyet az egyház vezetése el is fogadott.

Az ökumenizmus jegyében a Katolikus Püspöki Konferencia a protestáns egyházaknak is megküldte a szövegváltozatot, sőt véleményüket is kikérte róla. Ezt a gesztust a reformátusokat és evangélikusokat tömörítő Francia Egyesült Protestáns Egyház nemrég a kelet-franciaországi Nancy-ban összeült szinódusa „elismeréssel” üdvözölte és a képviselők úgy határoztak, hogy azt saját istentiszteleteiken is használni fogják.

A protestáns egyházak decentralizált működési formájára való tekintettel a szinódus mindazonáltal nem teszi kötelezővé a szöveg átvételét, annak bevezetését a helyi közösségekre bízza. A katolikus egyházban a Miatyánk új változatát a következő nagyböjt első vasárnapjától kezdik használni, ami 2017. március 5-ére esik.

A módosítás fontosságát az is mutatja, hogy azt a protestáns egyházak vezetői mellett az ortodoxok is üdvözölték mondván, valószínűleg ez lehet az Úr imájának ökumenikus, vagyis minden keresztény által imádkozott új változata.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×