Az ír kormány úgy érzi, hogy több fronton is letámadták. Pénteken már második napja tárgyalt Dublinban a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság küldöttsége. Míg bentről az szivárgott ki, hogy akár 110 milliárd dolláros is lehet a mentőcsomag, amelyet az ír kormány végül majd elfogad, kint az utcán tüntetők azt kántálták, hogy nem segítségről van szó, hanem a pénzemberek diktátumáról.

Az egyik ilyen diktátum az lehet, hogy európai partnerei az ultra-alacsony, 12,5 százalékos vállalati adó emelésére kényszerítik Dublint. Németország és Franciaország szerint az alacsony adó jogtalan előnyökhöz juttatta Írországot, ám Mary Coughlan miniszterelnök-helyettes azt mondta: szó sem lehet arról, hogy hozzányúljanak a vállalati adóhoz. Egy francia illetékes egyenesen "ragadózónak" nevezte a vállalkozásokat Írországba csábító alacsony adót. Dick Roche, Írország Európa-ügyi minisztere viszont azt mondta: nem tárgyalnak az adóról, mert az fontos Írország gazdasági növekedéséhez.

Az ír kormány azonban korábban is ellenkezett - de csütörtökön már kénytelen volt elismerni, hogy külföldi segítségre szorul. A Financial Times úgy tudja, hogy a vállalati adó kérdésén áll vagy bukik a segélycsomag.

Dublin számára a csomag elfogadása azzal érne fel, hogy erősen sérül a szuverenitása, miközben a hitelezők arra szeretnének garanciákat, hogy vissza tudja majd fizetni a pénzüket. Az Ír Központi Bank elnöke biztosra veszi, hogy a kormány elfogadja a segélyt, ami szerinte több tízmilliárd euróra rúg majd.

Írországra azért is nehezedik nyomás az EU részéről, mert Portugália és Spanyolország is megtapasztalta: az ír gondokat látva a befektetők tőlük is megemelt kamatokat követelnek a hitelekért. Elemzők szerint előfordulhat, hogy hamarosan Portugáliát is meg kell menteni.

Dublinban egyébként már olyanokat is lehetett találni a utcákon, akik belenyugodtak a külföldi segély hírébe és arról beszéltek: elveszítették hitüket a saját kormányukban. Az Európai Uniós vezetőknek azonban nem árt emlékezniük, hogy Írország - alkotmányos előírásai miatt - megakaszthatja a közös projekteket. Az ír népszavazás volt az, amely miatt először veszélybe került az Unió működését áramvonalasító Lisszaboni Szerződés.