A vírus 2016-ban globális egészségügyi vészhelyzetet alakított ki: gyermekek ezrei születtek agykárosodással azt követően, hogy édesanyjuk állapotossága alatt kapta el a fertőzést. Amerikai kutatók szerint most is oda kell figyelnünk rá, mivel a vírus könnyen fertőzőbb változhat és kitörés jöhet lére a BBC cikke szerint.

A La Jolla Institute for Immunology kutatása szerint ez fertőzőbbé teheti a vírust, amely így olyan területeken is újra tarolhat, amelyek már immunisnak hitték magukat azzal szemben. Szakértők szerint bár teoretikus megállapításokról van szó, azokat mindenképp érdemes figyelembe venni – az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy nem a koronavírus az egyetlen figyelmet érdemlő vírus.

Nincs rá gyógymód

A zika az Aedes szúnyogok csípésével terjed. A szúnyogfaj az amerikai kontinenseken – kivéve Kanada és az USA, ahol túl hűvös az éghajlat túlélésükhöz – és Ázsiában elterjedt. A legtöbbek számára enyhe a fertőzés, a magzatok fejlődését azonban katasztrofálisan befolyásolja. Ha egy állapotos nő kapja el a megbetegedést, az mikrokefáliát vagy az agyi szövetek károsodását okozhatja a magzatban.

A vírus szexuális úton is terjed, halált keveseknél okoz, ugyanakkor

nagyon sok a tünetmentes eset.

Ízületi fájdalom, láz és kiütések jelentkezhetnek az érintetteknél. Gyógymód nincs a zikára, ezért a megelőzés került fókuszba: jelenleg is zajlik a munka a zika elleni oltás elkészítésén.

A mutáció gyorsan végbemehet

A friss kutatásban sejtek és élő egerek segítségével rekonstruálták, mi történik, amikor a zika ide-oda közlekedik szúnyogok és emberek között. A folyamat során kis genetikai változások következtek be, és a zika olyan állatokat is képes volt megfertőzni, amelyek keresztimmunitással rendelkeztek korábbi dengue-láz fertőzés miatt. Sujan Shresta vezető kutató szerint ezek a problémák a való életben is bekövetkeztetnek.

"A kutatás időszerű emlékeztető arra, hogy a mutáció nagyon sok vírus közös jellemzője.

Ez a munka megmutatja, milyen gyorsan jöhet létre egy vírus genomszekvenciájának egyetlen betűnyi változása,

és hogy ez milyen erőteljes hatással lehet a vírus fertőzési képességére" – mondta Jonathan Ball professzor, a Nottinghami Egyetem vírusszakértője.

A korábbi fertőzés adhat némi immunitást

A kutatás kapcsán kiemelik azt is, hogy laborkísérletekről van szó, melyeknek megvannak a maguk limitjei, és a korábbi zikafertőzések valamilyen mértékű védettséget jelenthetnek, ahogyan az a koronavírus esetében is igaz.