Infostart.hu
eur:
377.04
usd:
317.79
bux:
130274.07
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Blurred shot of group of professional surgeons at work in operating room. Emergency case, surgery, medical technology, health care cancer and disease treatment concept
Nyitókép: Getty Images

Első alkalommal mentettek életet génmódosított disznószívvel

A nyolcórás műtétet egy életveszélyes szívbetegségben szenvedő férfin hajtották végre.

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja. Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem" - mondta Bennett a műtét előtt.

Baltimore, 2022. január 11.
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a világon először génmódosított sertésszívet ültetnek be egy emberbe Baltimore-ban 2022. január 7-én. A páciens egy halálos szívbeteg amerikai férfi, David Bennett, aki az orvosainak 2022. január 10-i közlése szerint jól érezte magát három nappal a hétórás műtét után. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphatott, mivel egészségi állapota nagyon rossz volt.
MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a világon először génmódosított sertésszívet ültetnek be egy emberbe Baltimore-ban 2022. január 7-én. MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához"

- idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Baltimore, 2022. január 11.
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett, mielőtt az orvos által vezetett sebészcsoport a világon először ültetet be génmódosított sertésszívet egy emberbe, Bennett mellkasába Baltimore-ban 2022. január 7-én. A halálos szívbeteg Bennett az orvosainak 2022. január 10-i közlése szerint jól érezte magát három nappal a hétórás műtét után. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphatott, mivel egészségi állapota nagyon rossz volt.
MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara
A Marylandi Egyetem Orvosi Kara által közreadott képen a Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett, mielőtt az orvos által vezetett sebészcsoport a világon először ültetet be génmódosított sertésszívet egy emberbe, Bennett mellkasába Baltimore-ban 2022. január 7-én. MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét.

A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála. Hétfőn már önállóan lélegzett,

bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni.

Címlapról ajánljuk

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Fokozódik a feszültség: újabb vasfüggöny ereszkedett Európára, csak most karbonból van

Egy átmeneti időszakot követően 2026. január 1-jével életbe lépett az EU szén-dioxid kiigazítási rendszere, melynek értelmében meghatározott, nagy kibocsátással járó termékek importálása esetén karbonvámot kell fizetni. Ennek célja a karbonszivárgás, vagyis a gyártási tevékenység kevésbé szigorú szabályozási háttérrel rendelkező országba történő átszervezésének megelőzése. E termékek körébe tartoznak bizonyos trágyázószerek is, melyekre az EU-s agrárium továbbra is nagyban támaszkodik, így több tagállam és szakmai szereplő is felszólalt a mechanizmussal szemben, különös tekintettel arra, hogy nem biztosított az európai előállítás megfelelő üteme. Ennek hatására a Bizottság javaslatot terjesztett elő, melynek elfogadása lehetővé tenné a rendelkezések alkalmazásának átmeneti felfüggesztését bizonyos termékek – így a műtrágyák – vonatkozásában, amennyiben az uniós piacra gyakorolt súlyos negatív hatás merülne fel. E lépés ugyan kedvezhet a gazdáknak, de egyúttal alááshatja az éghajlati célokat, különösképp a karbonszivárgással szembeni fellépést, fokozva a piaci bizonytalanságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×