„Napjainkban a daganatok kutatásában fontos szerepet tölt be a genetika” – mondta a szakértő. A betegség osztályozása gyakran genetikai alapon történik, továbbá sokat segített abban, hogy a szakemberek megértsék a különböző daganatok kialakulását, de hozzájárul a célzott, személyre szabott terápiás stratégia meghatározásában is. 

Bizonyos daganattípusoknál a genetika mellett a környezetnek is fontos szerepe van. „Vannak jól ismert rizikófaktorok: ilyen a dohányzás például” – hangsúlyozta Bödör Csaba. Nehéz meghatározni annak az arányát, hogy mennyiben felelős a genetikai háttér, illetve a környezet – tette hozzá. 

Bár alapvetően globális összefüggésekről van szó, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával indult Magyar Onkogenom Programban hazai leggyakoribb daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek mintáit vizsgálják, így felrajzolva a magyar daganatos betegek genetikai térképét – tájékoztatott a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A kutatás arra a kérdésre is választ adhat, hogy vannak-e olyan genetikai eltérések, melyek gyakrabbak vagy épp ritkábbak a magyar daganatos betegek genomjában – tette hozzá.

A genetikai háttér ismerete a betegség prognózisához, lefolyásának megítéléséhez, illetve kezelhetőségéhez nyújthat segítséget – mondta a szakértő. „Ismerjük azokat az eltéréseket, amelyek az egyes daganattípusok esetében szerepet játsszanak, amelyek az eltérő klinikai lefolyásért, kezelhetőségért felelősek. A kérdés inkább az, hogy ezek között van-e olyan, ami gyakoribb, ritkább, esetleg különálló a magyar populációban” – fogalmazott Bödör Csaba. A kutatás a pontosabb diagnózishoz, rizikóbecsléshez, esetleg új célzott terápiás célpontok azonosításához is hozzájárulhat.